[Friss hozzászólások] [468-449] [448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
Ez a fidesz.gportal.hu-n van! Elszólás! Mindig is tudtuk, hogy kanonimot nem érdekli a magyar nemzet és történelme! persze, hiszen semmi köze a nemzeti oldalhoz, ahogy a fidesznek sem!
17:43 KANonim: Figyelj baszottul
nem érdekel senkit a
filmed.
17:40 FRADI: www.miep.gportal.hu
17:40 FRADI: www.miep.gportal.hu
17:40 FRADI: Aki akarja látni a
TRIANON című filmet
akkor jöjjön
ide(mozi változat)
|
| Kövér (ex-MSZMP KB alkalmazott) Lászlót szépen, és nagyon helyesen kifütyülték! Autónómia ígéretm Tusnádfürdőn, igen szavazat szept.26-án. Árulók! El is bukták a választást! |
A MIÉP IT elnökének, Bana Tibornak június 4-i beszéde
Elhangzott a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) trianoni nagygyűlésén, ami 2006.június 4.-én, 19.00-kor volt
 Elhangzott a XII. kerületi Turul-szobornál
Kedves keresztyén magyar testvéreim!
Nagy szeretettel köszöntöm mindannyiukat a Magyar Igazság és Élet Pártjának Ifjúsági Tagozata nevében!
Ma este azért gyűltünk össze, hogy emlékezzünk és emlékeztessünk. Emlékezzünk a 86 éve aláírt trianoni békediktátumra, mely szétszabdalta gyönyörű hazánkat, határt húzva magyar és magyar közé! Nem elég azonban emlékeznünk, emlékezetnünk is kell. Honfitársaink jelentős részének ugyanis fogalma sincs arról, mi is történt 1920. június 4-én. Pedig Trianon ma is velünk él, s ezt bármely elszakított területre pillantva tapasztalhatjuk. Hogy csak egy példát említsek: a múlt hétvégén provokációra került sor a Felvidéken, magyargyűlölő tót szervezetek részéről. Egyes soviniszta szlovák egyesületek még ma, 2006-ban sem képesek elviselni, hogy magyar szó hangzik az egyébként magyar földön. Szerencsére a III. Felvidéki Magyar Szigetet szervező Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai nem ültek fel a provokációnak. A felsorolást sajnos hosszasan folytathatnánk. Nap, mint nap érik megaláztatások magyar testvéreinket Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken és Délvidéken egyaránt.
Persze csonka hazánkban sem jobb a helyzet. Dicsőséges forradalmunk 50. évfordulóján a miniszterelnöki széket az a Gyurcsány Ferenc bitorolja, aki aljas módon hergelte gúnyhatáron túli testvéreink ellen a magyar választópolgárokat a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazás kampánya során. Kijelentette, hogy egy felelős hazafinak nemmel kell szavaznia, mi azonban nem kérünk ebből a felelős hazafiságból! Az MSZP és hű társa, az SZDSZ mindent megtesz azért, hogy ahol csak tud, ártson a magyar nemzetnek. Csípi a szemüket a mögöttem látható szobor is, mert ősi magyar jelképet ábrázol és hozzájárulhat az öntudatra ébredéshez. A Turul-szobor azonban itt fog maradni, mert mi nem hagyjuk, hogy bármit megcsináljanak velünk!
Kedves magyar testvéreim!
Különleges nap a mai, hiszen egybeesik a Szentlélek kitöltetésének ünnepe, pünkösd és nemzeti tragédiánk évfordulója. Szerencsére ismét hatalmas tömeg vett részt a csíksomlyói búcsún, kifejezve ezzel, hogy a keresztyén magyarság élni akar. Sok honfitársunk látogatott a napokban Versailles-ba is, s a HVIM és a Kárpátia együttes által szervezett túrán a MIÉP és a MIÉP Ifjúsági Tagozat is képviseltette magát. Nem szabad tehát letargiába esnünk a Kárpát-medence történéseit látva, hiszen vannak pozitívumok is. Ahhoz azonban, hogy eredményt érjünk el, mindnyájunknak ki kell vennünk a részünket a megmaradásért folytatott küzdelemből. A küzdelemhez erős hit, elszántság és összefogás szükséges, ezek megléte esetén minden sikerülhet. „Hisz vélünk az Isten és az ősi jog. Trianont ledöntjük, zászlónk győzni fog!” Úgy legyen! |
Kifütyülték Kövér Lászlót Mohácson
Kifütyülték Kövér László fideszes politikust és a helyi polgármestert Mohácson, akik a város trianoni megemlékezésén szónokoltak szombaton.
A tüntetők emlékeztették a Fidesz alelnökét a 2005. szeptember 26-ai szégyenteljes szavazásukra, amikor korábbi beszédeik ellenére minden kritérium nélkül megszavazták Románia uniós tagságát.
A polgármestert azért is érte fütty nemtetszés-nyilvánítás, mert mint korábban arról a HunHír.Hu beszámolt a mohácsi Trianon-emlékmű tervezetének elfogadása és felépítése lassan két éve húzódik.
Önkormányzati szinten egyébként most először emlékeztek meg a trianoni országcsonkításról Mohácson, korábban hasonlót csak a mohácsi Trianon Társaság szervezett, akik mellesleg az idén is megtartják a gyásznapot.
Amint azt korábban megírtuk, a képviselőtestület nem a kiírt pályázaton indult és ott befutóként mindenki által várt Keresztre feszített Magyarország emlékműtervezetét fogadta el. A városban sikeres aláírás gyűjtés indult a határozat visszavonására, és a Keresztre feszített Magyarország tervezet mellett. A tervek szerint az országgyűlési választások második fordulójával együtt voksoltak volna a két tervezetről, ám a közigazgatási hivatal súlyos törvénytelenséget állapított meg a kiírás kapcsán, így elmaradt a szavazás. Közben egyébkétn a sokak szerint vitatható módon elfogadott közös Bosnyák-Kedves-tervezet meg is szűnt, az egyik alkotó visszalépett.
Újabb ellenérzést pedig az váltott ki, hogy a képviselők megszavazták a megmaradt fél Bosnyák elgondolás támogatását. Az ügy fejleményeiről a HunHír.Hu folyamatosan beszámol. |
Trianon legyen örök tanulság
 A trianoni békediktátum megkötésének 86. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak a Trianon Társaság és a Nemzeti Emlékezés Harangja Alapítvány szervezésében Zebegényben.
A Kálvária-dombon 2000-ben felavatott emlékműnél, hozzávetőleg háromszáz ember előtt a történelmi egyházak képviselői ökumenikus imát tartottak a határon innen és túlról érkezett jelenlévőkért.
Kiss Dénes, a Trianon Társaság elnöke után Simicskó István, a KDNP parlamenti frakciójának helyettes vezetője a parlament nemzetbiztonsági bizottságnak elnöke tartott beszédet. A politikus egyebek között kifejtette: "Trianon ne csupán gyászt és pótolhatatlan veszteséget jelentsen számunkra, hanem örök tanulságul szolgáljon, és adjon erőt, hogy védetté válhassunk minden további nemzeti tragédiával szemben."
Trianon igazi átka, hogy nemcsak minket büntet, magyarokat, akiktől elvettek, akiket kifosztottak, akiket megaláztak, azokat is bünteti, akik kaptak, mert ők sem nyugodtak, az ő lelkük sem nyugodt, mert tudják, hogy igazságtalan döntés hozta számukra ezt a helyzetet - emelte ki Simicskó István, a KDNP országgyűlési képviselője.
A megemlékezésen felszentelték a Trianon-emlékmű új országzászlaját, az ünnepség végén pedig felavatták az '56-os forradalom és szabadságharc emléktábláját a Kálvária-dombon.
MTI - DunaTv |
Felvonulás a nemzetért: trianoni megemlékezés a fővárosban
 A trianoni békeszerződés aláírásának 86. évfordulója alkalmából két helyszínen koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott a fővárosban a Magyarok Világszövetsége, majd a Hősök terén emlékeztek meg az 1920. június 4-én történtekről. A MVSZ megkoszorúzta a Szabadság téren Bandholz tábornok szobrát, majd a Szabó Ervin könyvtár előtt a Rothermere kútnál tartott megemlékezést.
Ezután a közel 150 fős csoport az Erzsébet térről gyalogosan vonult a Hősök terére, a központi megemlékezés helyszínére. Gyetvay György Gergely, a Magyarok Világszövetsége fővárosi szervezetének elnöke beszédében úgy fogalmazott: a nemzetellenes parlamenti politika miatt mára "fekéllyé nőtte ki magát a Trianon okozta seb".
Az árpádsávos és nemzeti színű zászlókat lobogtató tömeg az egymást követő beszédek közben többször azt skandálta: "Vesszen Trianon!"
Nagy Ervin, a Jobbik Magyarországért Mozgalom választmányi elnöke arról beszélt, hogy "Trianon ma is szedi áldozatát", mert az elszakított országrészekben "ma is békés népirtás folyik". Kijelentette: ha a holokauszt, illetve a kommunizmus áldozatairól hivatalosan is meg lehet emlékezni, akkor június 4-ét is nyilvánítsák hivatalos emléknappá, és hozzanak létre egy közalapítványt a megemlékezések szervezésére.
A trianoni békeszerződés aláírásának 86. évfordulója alkalmából, Felvonulás a nemzetért címmel tartott megemlékezés résztvevői közösen elénekelték a magyar, valamint a székely himnuszt, majd a Hősök teréről átvonultak a lebontásra ítélt Turul-szoborhoz.
A rendezvényen rendbontás nem történt, a megemlékezést közel ötven rendőr biztosította - tapasztalta az MTI tudósítója.
|
Tüntetés Trianonban Trianon ellen
 Franciaországban több száz magyar tüntetõ vonult fel Versailles utcáin. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Szervezet és a Kárpátia zenekar szervezésében a Magyarországról érkezõ tüntetõk a versailles-i kastély elõtt gyülekeztek, majd szoros rendõri kísérettel a kisváros forgalom elõl lezárt utcáin haladva a Trianon Palace hotelbe vonultak, amelynek konferenciatermében magyar és francia nyelvû megemlékezét tartottak az elsõ világháborút lezáró békeszerzõdés 86. évfordulóján.
A magyar nemzeti és árpádsávos zászlót lengető csoport "Vesszen Trianon", "Justice for Hungary", "Ria, ria Hungária" és "Nem, nem soha" jelszavakat kiáltva vonult az elegáns szállodáig, amelynek konferenciatermében tartották magyar és francia nyelvű megemlékezésüket az első világháborút lezáró békeszerződés 86. évfordulóján.
Az elsősorban külföldi turisták előtt zajló félórás békés felvonulást a versailles-i prefektúra információja szerint harminc egyenruhás és civil rendőr kísérte.
Pörzse Sándor, a rendezvény szóvivője hangsúlyozta: a demonstráció elsődleges célja a francia közvélemény figyelmét felhívni arra az igazságtalanságra, amely Magyarországgal 1920-ban történt.
A szállodában tartott egyórás megemlékezésen először határon túli magyar szervezetek képviselői tartottak beszédeket, amelyek francia nyelvű fordítása is elhangzott, majd Toroczkai László, a HVIM vezetője szólt a magyar hallgatósághoz, aki megköszönte a szervezet francia barátainak támogatását a figyelemfelhívó felvonulás megszervezésében. Toroczkai beszéde végén a "trianoni békediktátum felülvizsgálatát és a trianoni határok eltörlését" követelte. A rendezvény zárásaként a Kárpátia zenekar adott koncertet - számol be róla az MTI
|
Mi vagyunk a nyerők!!! Szijjártó Péter a legjobb!!!!!! |
Nyílt emléktúra a HANEM-mel! Véren vett ország
„Egy ország van a lelkünk mélyén,
más országokkal nem határos.”
Wass Albert
A Hatvaniak A Nemzetért Egyesület (HANEM) nyílt emléktúrát szervez 2006.június 4-re! Trianon gyászos napjának 86.évfordulóján koszorúzással egybekötött megemlékezést tartunk Pécelen a Történelmi emlékpark Trianon emlékművénél.
A túra nyílt, bárki részt vehet rajta!
A táv könnyen teljesíthető kb. 5km-es könnyű erdei séta.
Gyülekező:a hatvani vasútállomás pénztárainál 13.40-ig
Indulás: 13.47-kor induló vonattal
Megemlékezés: 16.32-kor. Az Egyesület 10 tagja ugyan- ekkor Versailles-ban vesz részt megemlékezésen.
FIGYELEM!
A megemlékezést rossz időjárás esetén is megtartjuk
Az emléktúrán mindenki saját felelősségére indul,ezért kártérítés semmilyen címen nem igényelhető !
A megemlékezésen mindenkitől elvárjuk a kultúrált viselkedést!
HATVANIAK A NEMZETÉRT EGYESÜLET
www.hanem.extra.hu
1920. június 4.
„...magyar legyen hited,és lészen országod! ” |
A Balatongyöröki Honismereti Kör szeretettel meghívja Önt és kedves családját a 2006. június 4-én, vasárnap 17.00-kor tartandó TRIANON MEGEMLÉKEZÉSRE
Közreműködnek:
Maczkó Mária, Magyar Örökség Díjas Népdalénekes
Raksányi Gellért, a Nemzet Színésze
Ünnepi beszédet mond:
Kiss Dénes, a Trianon Társaság elnöke
Kiss László Tibor, Balatongyörök polgármestere
Vitéz Zanati Kovács Imre, Törzskapitány
18.00-kor koncertet ad az
ISMERŐS ARCOK
zenekar. A koncertre a belépés díjtalan.
Helyszín: Balatongyörök, móló melletti sétány |
Trianonra emlékezik holnap a MIÉP és az MVSZ is
 Június 4-én, vasárnap este 19 órakor a lebontásra ítélt Turul-szobornál (XII. ker. Istenhegyi és Böszörményi út sarka) tartja trianoni megemlékezését a MIÉP. A rendezvényen beszédet mond Csurka István a MIÉP elnöke és Bana Tibor a MIÉP IT elnöke.
Trianon 86. évfordulójára a Magyarok Világszövetsége felvonulásra hívja Önt! A megemlékezés 14:00 órakor koszorúzással kezdődik, egy időben két helyszínen: a Szabadság téren Bandholz tábornok szobránál és a Szabó Ervin könyvtár előtt a Rothermere kútnál. A felszólalók dr. Dobos Attila a Nemzetőr című újság főszerkesztője, Nagy Ervin a Jobbik választmányi elnöke, Schuster Lóránt az MNF elnöke, Budaházy György, Kocsis Imre a Lelkiismeret 88 elnöke, és Gyetvay György Gergely.
Pünkösdvasárnap estéjén Budán, a lebontásra ítélt Turul-szobornál (XII., Böszörményi és Istenhegyi út sarok) 19 órakor tiltakozó rendezvényt tartunk, melyen beszédet mond Csurka István, a MIÉP elnöke, felszólal Bana Tibor, az Ifjúsági Tagozat elnöke, Versailles-ban pedig a trianoni kastélynál Miklós Árpád, a MIÉP elnökségi tagjának vezetésével emlékezünk az elfogadhatatlanra Trianon gyalázatának 86.évfordulóján.
.......................................................................................
A két helyszínről érkezők 15:30-kor találkoznak az Erzsébet téren gyülekezőkkel, s az Andrássy út-Bajcsy-Zsilinszky út kereszteződésétől vonul tovább a Hősök terére, ahol a 16:30-kor kezdődő rendezvény felszólalói: dr. Dobos Attila, Nagy Ervin, Schuster Lóránt, Budaházy György, Kocsis Imre, Gyetvay György Gergely lesznek.
Résztvevők: Trianon Társaság, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Hun Szövetség, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Kovács Imre Társaság, Egyesült Magyar Ifjúság, Lelkiismeret '88 Csoport,
Magyar Nemzeti Front. Közreműködik a Kecskés együttes. |
Megkezdődött a csíksomlyói búcsú
 Évszázadok alatt a székelység, a magyarság meghatározó ünnepévé vált a csíksomlyói búcsú. Ma már nemcsak zarándoklat, hanem a magyarság összetartozásának jelképe. A hagyományos pünkösdi búcsúra százezrek jönnek el, immár felekezettől függetlenül, imádkozni a Szűzanyához.
Az idei búcsú a 439. a sorban. A történelmi hagyományt ma is őrzi a körmenetet vezető gyergyóalfalvi keresztalja, annak emlékére, hogy István pap vezetésével 1567-ben hadba vonultak a katolikus hitük védelmében.
Utánuk vonul a papság, a papi kordonon belül a csíkszeredai diákok viszik a búcsú jelvényeit: a labarumot, és a kegytemplom, a kis bazilika jelvényét. Az idei búcsú jelmondatát egy Mária ének szavaival fogalmazták meg a Ferences szerzetesek: „Szent Fiadat Boldogasszony kérd e népért”. Majnek Antal munkácsi megyés püspök, az ünnepi szentmise szónoka a Magyar Rádiónak elmondta: ezzel a gondolattal csatlakoznak a Csíksomlyóra érkező zarándokok a Magyar Katolikus Püspöki Kar által meghirdetett imaévhez.
Ezen a szent helyen különös módon is meghallgatja már több mint 400 éve az ide érkező magyarokat Szűz Mária. A csíksomlyói zarándokok nékünk a magyarság életének megújulásáért imádkoznak – hangsúlyozta Majnek Antal püspök. A szentmisét hagyományosan a Somlyóhegyén a Hármashalom oltárnál tartják. Délután öt órától a plébánia templomban külön szentmisét mondanak a moldvai csángómagyarok számára.
A reggeli szemerkélő eső ellenére tömegesen érkeztek szombaton a zarándokok a csíksomlyói búcsúra, amely magyar idő szerint délben vette kezdetét.
A zarándokok biztonsága érdekében 210 csendőrt, 115 rendőrt és 100 rendfenntartót mozgósítottak. Az idén tíz magyarországi rendőr is szolgálatot teljesít Csíksomlyón és környékén. Ők Pest, Nógrád és Hajdú-Bihar megyékből érkeznek, a Hargita Megyei és a magyarországi rendőrkapitányságok jó kapcsolatainak köszönhetően.
(radio.hu, transindex.ro)
|
Pünkösd: A Mária-búcsú üzenete
 Az idei pünkösdi Mária-búcsú egybeesik a magyar kálváriajárás és keresztre feszítés, a trianoni békediktátum 86. évfordulójával.
Nem követünk el szentségtörést, ha Erdély legnagyobb római katolikus vallási zarándoklatának világi jellegét is hangsúlyozzuk. Trianon után ugyanis a Mária-búcsú vallási jellegéhez olyan világi elemek is társultak, illetve a vallási és világi elem egymásra hatása révén olyan politikai jellegű magyar manifesztációvá is vált a csíksomlyói búcsú, amely a nem római katolikus vallási felekezethez tartozó híveket, sőt a vallás iránt közömbös magyarokat is vonzza.
Az egyházi vezetők és más személyiségek mindig is érvényesítik a Mária-búcsú vallási jellegét. A búcsú szokás- és szertartásrendje is vallási kánonokhoz igazodik, de hamis képet alkotnánk a búcsújárásról és magunkról, ha eltekintenénk attól, hogy a kárpát-medencei és ezen kívül élő magyarság közel kilenc évtizede tartó külső-belső üldözöttsége, a második világháború után a vallási élet kommunista üldöztetése a vallásos és nem vallásos tömegek ellenszegülését váltotta ki.
Nem az egyház, hanem a külső, az egyházromboló, a vallást üldöző hatalmas erők vitték bele a politikumot a búcsú szokásrendjébe is. A brutális beavatkozások, a tiltások, a kommunista diktatúra idejében szokásos "ellenrendezvények", főleg a székelység körében a búcsújárás időszakára időzített kulturális fesztiválok és egyéb "ellensúlyt" produkáló ügyködések, a szekuritátés ráijesztések csak jelzései annak az ötletarzenálnak, amelyeket a búcsújárások ellenében a diktatúra éveiben üzemeltettek.
A vallásos búcsújárás ellen kimondottan politikai hadszíntért hoztak létre. Ennek legmarkánsabb és vallás- meg emberellenes momentuma a székely szent püspöknek, Márton Áronnak a csíksomlyói búcsúhoz is kötődő nyílt üldöztetése. (Emlékszem, a háromszéki gyökerűvé vált, csíki származású Fejér Ákos legmaradandóbb búcsús élménye az volt, amint 1949-ben székely fiatalokként Márton Áron védelmét a búcsúra kivonuló lovas bandériummal biztosították.)
A tömeges búcsújárás másik eredője maga Trianon, a békediktátumnak nevezett, a magyarságot brutálisan részeire bontó igazságtalanság, amely akkor öt, mostanra nyolc ország területére szabdalta szét a Kárpát-medence magyarságát. Ebbe a felosztásba nem tartoznak bele a két háború és 1956 után a nagyvilágba szétszóródott, a Ceauşescu-diktatúra elől menekülő magyarok, külön kell említenünk a csíksomlyói búcsújárók legodaadóbb és leghűségesebb népcsoportját, a moldvai csángómagyarokat, általában a moldvai katolikusokat.
Íly módon mára a csíksomlyói Mária-búcsú nem csak a résztvevők hatalmas tömegét tekintve vált a legnagyobb magyar vallásos és világi zarándoklattá, hanem a magyar lelki egység kinyilvánításában is páratlan léptékű. Dimenzióiban hasonlatos nagyságrendű magyar találkozó nem létezik. Rendkívül fontos, hogy a búcsújárás vallásossága mellett valóságos népi mozgalommá nőtte ki magát.
Fontosságát mérlegelve legyünk tekintettel a búcsújárás üzenetére, arra, hogy társadalomlélektanilag a búcsú önmagunk megmérettetése, s egyben közösségi erődemonstráció. Hitet erősítő, bizalmat, kölcsönös tiszteletet, testvériséget és barátságot igénylő, a keresztény erkölcsi értékrendet érvényesítő, a demokráciát és jogállamiságot igenlő hatalmas, országosnál is nagyobb térségek felé, Szabófalvától San Franciscóig nyújtózkodó összejövetel, amelynek üzenete időben és térben a kommunikációs csatornák révén átszövi a mai világot. Így tudjuk felmérni, hogy egyéni/egyedi részvételünkkel milyen és mekkora közösséget erősítünk és gyámolítunk testi-lelki-nemzeti mivoltában.
Háromszék |
Harangok napja
 Galla János, a Trianon Társaság ügyvivője elmondta, hogy a trianoni katasztrófa nem a politikai bal- vagy jobboldal, hanem az egész magyar nemzet gyásza.
Akik látták a Trianon című filmet, bizonyára felismerik, hiszen abban ön is nyilatkozik...- Találkoztam Koltay Gábor filmrendezővel 2003-ban, akit már régóta ismertem. Szóba került a trianoni békediktátum és egy erről szóló film lehetősége. Vállalta a munkát, így született meg a Trianon című alkotás. Először az Uránia moziban vetítették, aztán mindenütt az országban. Többször hívtak engem is, a rendezőt is előadásokat tartani a film kapcsán, mivel ez egy nehéz téma, nem sokan ismerik igazán. Főként azok értik meg, akik rendelkeznek némi előismerettel a történtekkel kapcsolatban.
- Hogyan vélekedik arról a felvetésről, hogy hazánk tragédiája nem 1920-ban kezdődött? A kiegyezéssel ronthattuk el?- A határon túli magyarok mind azt mondják Trianon kapcsán, hogy nem 1920-ban kezdődött, és nem is akkor ért véget az országvesztés. Nem hinném, hogy az okozója a kiegyezés lenne, viszont kétségtelen, hogy befolyásolta ezt a folyamatot. Ha az 1848-as forradalom és szabadságharc alatt kibontakozó Kossuth-i gondolatokra visszaemlékezünk: „Akinek keze a nemzet zsebében, az az úr“, már érezhetőek voltak az előjelek. Néhányan a mohácsi vészig vezetik vissza ezt a folyamatot. Úgy vélem, egészen a Rákóczi szabadságharcig kell visszatekintenünk, amikor egy egész koalíció állt össze hazánk ellen. Tévedés, hogy azt a harcot leverték. Két egyenrangú hadsereg, a magyar és az osztrák állt egymással szemben, teljesen legyengülve. A harcok egészen nyolc évig tartottak, óriási veszteségeket okozva mindkét félnek. Az ott el-esett tízezrekről sem emlékezünk meg. Svájcban négyszáz éve hordanépek támadták meg Genf városát, az akció mindössze tíz áldozatot követelt. Mai napig kőbe van vésve a nevük, évente háromnapos ünnepség keretében emlékeznek meg róluk. Rákóczi fantasztikus egyéniség volt, és szabadságharca végén kezdődött el az a gazdasági és politikai erjedés, ami egy trianoni békediktátum jellegű katasztrófához vezethetett.
- Ezután többször kifejezetten magyarellenes uralkodók kerültek hatalomra. Ez vezethetett a trianoni katasztrófához? - Ezen a helyzeten a Habsburg uralkodók közül néhányan javítottak, mások rontottak. Az 1848-as forradalmat követően a köztudottan magyarellenes Ferenc József császár került hatalomra, ágya fölött a kivégzett aradi vértanúk képével. Ő és főként a mögötte álló kamarilla döntött úgy, hogy hazánkat fel kell osztani öt kerületre. Ez volt az első lépés Trianon felé.
- Miért beszélhetünk a megcsonkításon túl hazánk teljes jogfosztottságáról?- 1920. június 4-én, 16 óra 29 perckor jogilag még egységes volt a Magyar Királyság: Magyarország, Erdély, Horvátország, Szlavónia, Dalmácia és Fiume. Egyetlen perc múlva ennek hetvenkét százalékát csatolták el, a mai Nagy-Britanniának megfelelő nagyságú területet. Az elragadott részeken nem nemzetiségek, hanem magyarok éltek. Nézzünk szét Európában: ilyen alapon Angliát kiszakíthatnánk Nagy-Britanniából, Észak-Olaszországot az anyaországból. Egy perc alatt milliókat fosztottak meg magyar állampolgárságuktól.
- Többen fegyvert fogtak ezután, mert nem tudták elfogadni a történteket.- A nyugati határvonalon harcok bontakoztak ki, és falvak, városok kerültek vissza. Sopronban népszavazást tartottak, így tartozhat azóta is Magyarországhoz. Somoskőújfalut, szülőhelyét úgy szerezte vissza egy gégész professzor, hogy egy angol diplomatával tárgyalt, akit végül sikerült meggyőznie. Európában ‘90 óta nagy változások történtek, a közelmúltban például Montenegró vált függetlenné. Hazánk 86 év alatt a Felvidéket kapta vissza, fegyverrel elfoglaltuk Kárpátalját, majd Észak-Erdély és Székelyföld következett. De hiába.
- Sokak szerint a történelmi ismereteink azért hiányosak, mert ezt a témát nem tanítják elég alaposan az iskolában. Egyetért ezzel?- Nem igaz, hogy Trianonról nem tanítanak az iskolában. Még az ötvenes évek elején is részletesen tárgyalták ezt a témát a történelemórákon. Tudták, hogy Lenin azt mondta: imperialista rablóháború volt, amelyben tönkretették a vesztes országokat. Keynes, az angol miniszterelnök gazdasági tanácsadója szintén ott volt a Versailles-i kastélyban. Amikor körvonalazódott, hogy mi történik a vesztes országokkal, felállt, otthagyta a miniszterelnökét, mondván: ő ebben nem vesz részt. „Ezeket az országokat teljesen tönkretették“, nyilatkozta a későbbiekben. Nitti olasz miniszterelnök úgy vélte, hogy „Magyarország népének felosztása és az ország szétrablása a modern civilizáció legszégyenteljesebb lapja.“ Ezekről igenis tudtak az emberek, a gyerekek tanulták az iskolában. Ha felejtünk, ne erre fogjuk.
- Akkoriban gyász követte az eseményeket. Mára sokat felejthetett a magyarság?- Mindenütt egész nap szóltak a harangok 1920. június 4-én, az emberek gyászruhát öltöttek. Azoknak nem kell elmagyarázni, mi is történt valójában, akiket elszakítottak egymástól, akiket elüldöztek lakhelyeikről, akiket állandó atrocitások érnek még ma is. Az anyaországban maradtak nem tudhatják pontosan, mi történt, mert másképpen élték meg az eseményeket. A háború idején a horvátok elintézték, hogy a világon élő összes horvát megkaphassa az állampolgárságot. A magyar nép nem nemzetiség, hiszen ezeréves gyökerei itt vannak, mégsem egyértelmű, hogy a határon túlra szorultak legalább elvben állampolgárságot kapjanak. Ez nem lehet pártpolitika. Nem a bal- vagy a jobboldal, hanem az egész magyar nemzet gyásza. |
[Friss hozzászólások] [468-449] [448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
Elhangzott a XII. kerületi Turul-szobornál
A trianoni békediktátum megkötésének 86. évfordulója alkalmából megemlékezést tartottak a Trianon Társaság és a Nemzeti Emlékezés Harangja Alapítvány szervezésében Zebegényben. 
A trianoni békeszerződés aláírásának 86. évfordulója alkalmából két helyszínen koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott a fővárosban a Magyarok Világszövetsége, majd a Hősök terén emlékeztek meg az 1920. június 4-én történtekről. A MVSZ megkoszorúzta a Szabadság téren Bandholz tábornok szobrát, majd a Szabó Ervin könyvtár előtt a Rothermere kútnál tartott megemlékezést. 
Franciaországban több száz magyar tüntetõ vonult fel Versailles utcáin. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Szervezet és a Kárpátia zenekar szervezésében a Magyarországról érkezõ tüntetõk a versailles-i kastély elõtt gyülekeztek, majd szoros rendõri kísérettel a kisváros forgalom elõl lezárt utcáin haladva a Trianon Palace hotelbe vonultak, amelynek konferenciatermében magyar és francia nyelvû megemlékezét tartottak az elsõ világháborút lezáró békeszerzõdés 86. évfordulóján. 
Június 4-én, vasárnap este 19 órakor a lebontásra ítélt Turul-szobornál (XII. ker. Istenhegyi és Böszörményi út sarka) tartja trianoni megemlékezését a MIÉP. A rendezvényen beszédet mond Csurka István a MIÉP elnöke és Bana Tibor a MIÉP IT elnöke. 
Évszázadok alatt a székelység, a magyarság meghatározó ünnepévé vált a csíksomlyói búcsú. Ma már nemcsak zarándoklat, hanem a magyarság összetartozásának jelképe. A hagyományos pünkösdi búcsúra százezrek jönnek el, immár felekezettől függetlenül, imádkozni a Szűzanyához. 
Az idei pünkösdi Mária-búcsú egybeesik a magyar kálváriajárás és keresztre feszítés, a trianoni békediktátum 86. évfordulójával. 
Galla János, a Trianon Társaság ügyvivője elmondta, hogy a trianoni katasztrófa nem a politikai bal- vagy jobboldal, hanem az egész magyar nemzet gyásza.