Új bejegyzés Frissítés

2006.06.03. 10:42

Kinn voltam a HVIM trianoni felvonulásán. Igaz, amit hallani lehet. A Molnár-Novák duó kiszorította Kovácsot a Jobbik éléről.

2006.06.02. 15:01

Trianoni megemlékezés és felvonulás ma 18:00 órakor    A Jobbik Magyarországért Mozgalom és a MIÉP Ifjúsági Tagozat idén is csatlakozott a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom hagyományos, nagykövetségek előtti tüntetéséhez és felvonulásához, amellyel a szervezők a trianoni diktátumra és annak következményeire emlékeztetnek. Idén a felvonulás június 2-án, pénteken kezdődik Budapesten, a Hősök tere mellett, a Dózsa György úti Regnum Marianum-emlékkeresztnél, ahol 17 órától lesz gyülekező. Az elszakított magyarság kisebbségi jogaiért is tüntető tömeg a szokásos útvonalon vonul a francia, a szerb, a román és a szlovák nagykövetségekhez. A külképviseleteknél a HVIM délvidéki, erdélyi és felvidéki képviselői a trianoni békediktátum által okozott gondok orvoslását célzó petíciókat olvasnak fel, amelyeket ezután megkísérelnek átadni a diplomatáknak. Szlovákia nagykövetségétől autóbuszokkal indulnak tovább azok, akik a megmozdulást a franciaországi Versailles-ban, a békediktátum aláírásának helyszínén, a Kis-Trianon palotánál folytatják, ahol a HVIM és a Kárpátia zenekar szervezésében június 4-én, pünkösdvasárnap 16 óra 32 perctől beszédek, követelések hangzanak el, majd Herczeg Flóra népdalénekes és a Kárpátia zenekar lép a színpadra. Versailles-ba (Párizsba) a megmozdulásra repülővel, illetve a szervezett buszokkal érdemes eljutni. Bővebb információ a trianon2006@hvim.hu címen és a 06-30-479-5581-es telefonszámon.

2006.06.02. 14:49

Trianoni harangzúgás Körmenden    A körmendi református és evangélikus templom is csatlakozott a "Fiumétól Csíksomlyóig konduljanak meg a harangok!" akcióhoz, s a két istenháza harangjai is megszólalnak Trianon gyászos évfordulóján. A Rába-parti Fórum Egyesület június 4-én 18 órakor megemlékezést tart Körmenden a református templomban a trianoni országcsonkításról. Beszédet mond Szabadi István református lelkész. A gyalázatos béke aláírásának időpontjában megkondulnak a református templom és a szomszédos evangélikus templom harangjai. Az egyesület tagjainak küldöttsége ugyanebben az időpontban Trianonban tiltakozik, egy másik része Csíksomlyón emlékezik.

2006.06.01. 23:44

Üzletelési kisérlet A Hírszerzõ szerint a Jobbik a sajtóval való együttmûködést úgy képzeli, hogy ha Sereséknek jobboldali háttérinformációra, vagy fontos telefonszámra van szükségük, akkor azt megadják. Furcsa, hogy a Jobbik most kinevezett sajtó szóvivõje a szélsõséges, cionista Seres László által vezetett Hírszerzõvel üzletel. Az pedig, hogy titkos telefonszámok kiadását ajánlja fel ellenszolgáltatásként, már az egész jobboldal szándékos lejáratásának gyanúját is felveti amellett, hogy önmagából hülyét csinál. Ki is figurázza õkelmét szépen a Hírszerzõ, hiszen leírja: "A rendszeren van még mit csiszolni, mert elõször 10.28-kor próbáltuk elérni a szóvivõt, akinek csak az üzenetrögzítõje kapcsolódott be, miszerint Novák Elõd jelenleg sajnos nem elérhetõ, a sípszó után üzenetet lehet hagyni. Ezt 11-kor, 12.28- kor, majd 13.07-kor is sikerült meghallgatnunk. A fordulatot a 14.50-es idõpont hozta, mikor a szóvivõ végül visszahívta lapunkat. Kiváncsiak voltunk felajánlásának valóságtartalmára. Kérdésünkre, hogy Kövér László számát megadná-e, azt válaszolta, sajnos vele nincs hivatalos kapcsolata, így a mobilját nem tudja megadni. Hasonló a helyzet Gyurcsánnyal is, ellenben Wittner Mária elérhetõségét a rendelkezésünkre tudta bocsátani." Vajon a szóvivõ hogy szerzi a titkos telefonszámokat és a háttérinformációkat, felhatalmazta-e õt Witner Mária titkos telefonszámának továbbadására? Ezek után vajon ki az, aki a jobboldalról megadja a telefonszámát, vagy szóbaáll egy ilyen szóvivõvel? Magyar Fórum Forrás: http://www.hirszerzo.hu

2006.06.01. 23:43

Önköpködés Aki nem ismeri eléggé a magyar nemzeti radikalizmus történetét, vagy legalábbis az ún. rendszerváltás utáni történetét nem kisérte figyelemmel, azt könnyen megtévesztheti a Jobbik Magyarország alelnökének a Magyar Nemzetbe írt cikke (A nemzeti radikalizmus válsága, május 13-i szám, 6. oldal). Miután többé-kevésbé helytállóan elemzi a nemzeti radikalizmus mostoha sorsát (Erõtlenségünk külsõ okai), következnek "Választási vereségünk belsõ okai". A többes szám elsõ személy ellenére se gondoljuk, hogy valamiféle önmarcangolásról van szó! Annak jó része, amiben a nemzeti radikalizmust, stratégiáját, taktikáját elmarasztalja, arculatát bírálja, sõt köpködi, saját magára aligha vonatkozik. (Ki is az a Molnár Tamás?) Így könnyû. És - részben ugyancsak azért - könnyû helyes premisszákból helytelen, sõt gyanús konklúziókra jutni. Csak néhányat ezekbõl a rosszízû, válságferdítõ megállapításokból. "...a jelenlegi nemzeti radikalizmus megjelenése és arculata szintén az antalli örökség része, hagyománya és folyománya". Azoknak, akik tanúi voltak, hogy szorította ki az antalli politika (akár SZDSZ-es nyomásra, akár csupán "empatikusan") a MIÉP elnökét az MDF-bõl, és még inkább azoknak, akik szolidaritásból vele együtt távoztak onnan, alighanem más a véleményük. "Elhaló radikális üzeneteinknek és képviselõinknek döntõ többsége a rendszerváltozás nagy, kezdeti hazugságaiból fakad..." Nincsenek itt véletlenül összemosva, eggyé maszatolva a hazugságok kiagyalói, elhitetõi a hazugságokat elhívõkkel, elhitetettekkel? "Aztán egy ...elhibázott stratégia... nem kíván már mást megszólítani, mint saját sértett, enervált, és múltba révedõ szavazótáborát." Miféle múltba? A nemzeti múltba? Vagy a rendszerváltás ígéreteibe? És miért enervált az, aki nem hajlandó elfelejteni, hogy mit ígértek neki, akár éppen a nemzeti múlt jegyében? Bármilyen kényelmes is volna ez a felejtés egyeseknek. Vagy keressünk talán mi is, ne az eszmékhez és a belõle táplálkozó programhoz szavazókat, hanem a megszólítottakhoz programot, mint a jelenlegi MDF? "Ez a korszerûtlen, bezárkózó, szellemi gettó idõvel olyan öntörvényû politikai szubkultúrává alakult, amely a soha nem létezõ aranykor nosztalgiája mellett (sic!) egyfajta forradalmi/elitista illúzióból és torz küldetéstudatból táplálkozott." De gyönyörû szavak '56 ötvenedik évfordulóján! Vegyük hozzá a küldetéstudattal kapcsolatos kettõs mércét is. Amely a mai "pragmatikus" politika számára csakis torz és negatív lehet. Kivéve a balliberális elvtársak elemzéseit, mikor Rákosiék gaztetteit próbálják vele mentegetni. "Volt ebben egy kis huszáros, sujtásos, giccses dzsentrilét." -Tessék? Dzsentri vagy inkább dzsentriszellem, mert az elöbbi még rendben, hiszen Illyés Gyulával szólva nem az számít, ki honnan jött, hanem az, hogy ki hova megy - a legtalpasabb talpasok, a mezítlábasok, a közvélemény-formáló, sajtómonopolizáló SZDSZ által lemucsizott, lelábszagúzott népnemzetiek között? "Volt ebben Trianon" (talán baj?), "Ady, Németh László, és Szabó Dezsõ". Tud ajánlani a szerzõ vállalhatóbb neveket, szellemeket és életmûveket? "Volt ebben Horthy, Kádár, 1919 és 1956." Hogy kerülnek ezek össze? Hogy kerül a csizma az asztalra? Mintha nem azok alkotnák a "nemzeti radikalizmus tömegbázisát és utánpótlását, akik - nemzedéki folytonosságban - a Horthy-korszaknak, a Kádár-korszaknak és a rendszerváltásnak is vesztesei voltak-maradtak! Más kérdés, hogy "a szólj igazat, betötik a fejed" valóságát mindenkor csak kevesen vállalják, a "ne szólj szám, nem fáj fejem" túlélési rovására. (Aki vállalja, az meg piszok elitista!) "Volt ebben valami örök politikai kielégületlenség, valami nehéz és nyomasztó lelki teher a vesztesek sértettségébõl." El sem tudja képzelni Molnár, hogy valakinek nem a maga vesztesége, veresége, hanem az igazságé, az igezságok lábbal tiprása fáj? "Belsõ emigrációban, a passzív rezisztencia sáncai mögött, kezünkben a szentté növekvõ Wass Alberttel." - Nehogy már valaki meginogjon ettõl a Wass Albert szobrának több (fõvárosi) köztéren való felállításáért vívott küzdelemben! Attól való féltében, hogy a "megmondó embert" igazolja, miszerint szentté növeli Wass Albertet! Ugyanúgy megérdemli a szobrot, mint Molnár Ferenc Pál utcai fiúk-jának egyik jelenete, melyet most akarnak felállítani a Práter utcában. Különben is - ismét Illyést idézve - "a politika igen kemény deszkák kitartó fúrása". Akár passzív rezisztenciában is, ahogy tette volt. További vádak: "Misztikusan felfokozott ellenségkép." Nincs Molnárnak veszélyérzete? Vagy csak úgy tesz, mintha nem volna? És ha nincs - neki nincs -, vajon miért nincs? "Kuruckodás és kommunistázás" (ezek aztán a magyarkodásnál is nagyobb bûnök!), "a kérlelhetetlen szembenállás gyilkos vádjai" - ezt már ismerjük, nem is akárhonnan! Aki kérlelhetetlenül szemben áll azzal, amivel szemben kell állni, azt gyilkos vágy, indulat vezérli, gyûlölködik ("tégy a gyûlölet ellen!"), gyûlöletbeszéb. Elég, pedig még a feléig sem jutottam. Nézzük inkább a harmadik részt (Kiút a jelenlegi helyzetbõl), mert ott néhány közhelyes megállapítás után kibújik a szög a zsákból. "A kreativitás, a konstruktivitás és az integráció jegyében keresnünk kell a kapcsolatot minden tisztességes jobboldali erõvel." Mért, eddig talán nem kerestük? Persze, annak - elfogadják, kinyújtott kezünket ne taszítsák el - feltételei vannak. "Végül talán legfontosabb: "Új, elfogadhatóbb, korszerûbb arculatot kell találnunk a magunk számára." Korszerû konzervativizmus, "az átalakuló jobboldalon", mint a Dávid Ibilyáé? Mert ez most a trendi. "Új formát, amely... kinyitja a kapukat egy piac- és médiaképes (kiemelés tõlem, K.I.) értékközpontú jövõ felé." Helyben vagyunk. Tiszteltetem a szerzõt. Kiss István - Magyar Fórum

2006.06.01. 23:42

Elmarasztalták a Híradót a Himnusz-szobor miatt 2006. június 01. 17:02HunHír.Hu Elmarasztalta az ORTT Panaszbizottsága a Magyar Televízió Híradóját, amiért nem tudósított a budakeszi Himnusz-szobor avatási ünnepségéről - jelenti a HavariaPress. A panaszbizottság állampolgári bejelentés alapján vizsgálta meg az m1 május 7-i, este fél nyolckor sugárzott hírműsorát. A vizsgálatot követően az eljáró tanács megállapította, hogy a műsorszolgáltató megsértette a médiatörvény szelleméből fakadó tájékoztatási alapelvet, azzal, hogy elmulasztott beszámolni az aznap délelőtti szoboravatásról. Az eljáró tanács úgy ítélte meg, hogy egy, a Himnusznak emelt szobor avatását minden magyart érintő eseménynek kell tekinteni. Kiemelte a bizottság, hogy ugyanebben a szellemben vett részt az eseményen egy köztiszteletben álló, Kossuth-díjas személyiség is.

2006.06.01. 23:41

Hun áldozati üst került elő Rádpusztán 2006. június 01. 11:12HunHír.Hu "Első alkalommal került felszínre hiteles környezetben hun áldozati üst" - mondta Bálint Csanád, az MTA Régészeti Intézetének igazgatója a szenzációs régészeti leletet bemutatva az Akadémia székházában. A 60 centiméter magas, 22 kilogramm súlyú, gazdagon díszített edény szinte teljesen ép. Az V. században - 425 és 455 között, a Hun Birodalom virágkora idején készült üstöt az előkelőségek halotti búcsúztatójához tartozó áldozati szertartás során használhatták. Az egyedülálló leletre 2006 május 19-én, Somogy megyében, a Balatonlelléhez tartozó Rádpusztán, a 67-es út építése előtti régészeti feltárásnak köszönhetően bukkantak. Magyarországról eddig mindössze négy üst, illetve töredék ismert. Honti Szilvia vezető régész ismertetése szerint 1999 óta végeznek Somogy megyében különböző útépítések kapcsán régészeti feltárásokat. "Másfél millió négyzetméternyi területet tártunk fel, nyolc őskori kultúra nyomára, egy, a II.-III. századra tehető római telepre, valamint egy Árpád korabeli telepre bukkantunk" - mondta Honti Szilvia, aki az érdekesebb felfedezések között egy V. századi germán temetkezést, a rézkor végéről származó agyagedényt, amelyre Balatonöszöd térségében bukkantak, valamint egy bronzkori cipő alakú edényt említett meg. "A hétéves kutatás legvégén, mondhatni "végszóra" bukkantunk a legérdekesebb leletre, a hun üstre" - mondta Németh Péter Gergely, a szerencsés régész, aki megtalálta az áldozati edényt. Mint elmondta, az üstöt egy 100 centiméter mélységű gödör aljában találták meg. Az üstöt egy darabból öntötték. Két fogóját 3-3 levélminta díszítette, amelyek egy kivételével épen maradtak. Levélminta díszíti az üst peremét is. Az áldozati szertartás nyomát jelzi az edény szája körül kívül-belül megmaradt vastag koromréteg. Eltemetése előtt vászonba, vagy bőrbe burkolták, legalábbis erre utalnak az üstön talált textilmaradványok. Az üstben egyébként más régészeti tárgy nem volt. A gödörből és az edényből vett föld- és koromminták, valamint magának az üst anyagának elemzése nagyon sok információval szolgálhat a különleges leletről. Fontos kérdésnek nevezte Németh Péter Gergely annak eldöntését, hogy miként deformálódott az üst, honnan származik az oldalán végigfutó repedés - hő hatására, a használat közben sérült-e meg, vagy a szertartás végén, szándékosan törték össze. Az üstöt restaurálás után a Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum kiállításán tekinthetik meg az érdeklődők. hirado.hu/MTI Szkíta-hun-magyar ősi múltunk, amit megpróbálnak elvenni, de nem sikerül!

2006.06.01. 23:39

Gyalogút a csíksomlyói Szűzanyához 2006. június 01. 09:00 Idén is sokan indulnak gyalog a pünkösdi zarándokútra a Kis Szent Teréz plébániatemplomtól.

2006.06.01. 23:37

2006.06.01. 09:49 "Hogy ki a zsidó és ki nem, azt én döntöm el." (Göring) "Az, hogy én mit hogyan kategorizálok, nem valami standard módszerek alapján történik, hanem jórészt az én belátásom szerint" (Hack). Etnikai sztereotípia és társadalmi távolság címmel kétnapos konferenciát rendezett a Magyar Tudományos Akadémia az Országház utcában. A kétnapos előadás-sorozat a bevándorlókkal szembeni előítéletekkel, a cigányság helyzetével és az antiszemitizmus magyarországi jelenségével foglalkozott. Az "Antiszemita előítéletesség az ezredfordulón" témában lapunkat külön fejezetben tárgyalták, minősítették. Hack József előadása "A zsidók markában" - a Magyar Fórum ellenségkonstrukciója címet viselte. Nem meglepő, hogy a rendezvényen úgy próbálták újságunkat különböző vádakkal illetni, hogy a Magyar Fórumtól nem kértek fel senkit, hogy elmondhassa véleményét. A csekély számú hallgatóság így csak egyfajta állásponttal találkozhatott. Hack József - aki az ELTE társadalomtudományi karánál szociológusként dolgozik - vállalkozott arra, hogy a Magyar Fórumból kiragadott részleteket saját szemszögből értékelje, véleményezze. Az előadás elején kiderült, hogy ezzel a "nemes" feladattal elég régóta foglalkozik. Hack saját bevallása szerint 200 lapszámot olvasott el, hogy eljusson odáig: a Magyar Fórum a zsidókban látja az ellenségképet. A kutatás, amit a szociológus végzett, megkérdőjelezhető, és a felfestett összeesküvés-elmélet csak az ő agyának rémálma. Hack metódusa, saját szavaival: "résztvevő olvasó módszer eléggé problematikus, hiszen nagymértében önkényes. Az, hogy én mit hogyan kategorizálok, nem valami standard módszerek alapján történik, hanem jórészt az én belátásom szerint." Az előadó szerint néha nehezen lehet értelmezni az újság ellenségképét, és nem tudja, ki ellen szól (persze azért ő tanult ember, és kitalálja, kirakja, mint egy jól összekevert Rubik-kockát). Ennek tükrében ne csodálkozzunk azon, hogy mindenhol antiszemitizmust lát az újság hasábjain. Pedig a Ma-gyar Fórum soha nem tett különbséget faji vagy vallási tekintetben, viszont mindig a magyarság iránti elkötelezettség volt a legfontosabb szempont az újság szerkesztésében. Az előadásban ezek után összevissza beszél a MIÉP-ről és a Magyar Fórumról, mintha a kettő azonos lenne. Hack feltételezése: a családnevek alapján is különbséget tesz a Fórum, továbbá a kommunisták a lap szerint mind zsidók, Izraelt pedig mindig mint ellenséget ábrázolja. A MIÉP ellehetetlenítését is a zsidókra hárítja. Ez átlátszó hazugság, hiszen az Országos Választási Bizottság elismerte, hogy a médiából törvénytelenül kirekesztették a MIÉP-et, amely egyetlen parlamenten kívüli pártként minden létező listát felállított. Hogy a MIÉP médiából való kiszorítottságából Hack miért asszociál a zsidókra, azt mi nem értjük. ő csak tudja. Gondolom, Hack ezt természetesnek veszi, mint ahogyan azt is, hogy miután a MIÉP bekerült a parlamentbe, a filoszemita SZDSZ karanténba akarta záratni és gödörbe lövetni a párt tagjait. A Magyar Fórum hasábjain tények jelennek meg, esetleg vélemények, amelyek mentesek mindenféle uszítástól. Ami pedig a MIÉP-et illeti, alkotmányosan bejegyzett párt. Eddig még csak Csurka Istvánt akarta egy magát zsidónak valló alak jégcsákánnyal agyonverni. Ki az igazi szélsőséges? Az, aki felhívja a figyelmet, hogy kihúzzák a talajt a lábunk alól, vagy az, aki nyíltan terrorista hangnemben beszél? A sok Csurka István-idézettel fűszerezett előadás során a szövegkörnyezetből kiemelt egy-egy mondat példaként felhozásával állapította meg Hack József, hogy a MIÉP antiszemita, antijudeista párt, s a Magyar Fórum pedig ezen "ordas eszmék" szócsöve. Nem is várom, hogy Hack és tapsoló közönsége valaha is megértse az idézett cikkek valódi tartalmát, neki a feladata ott kimerült, hogy újságunkat, a magyar szó utolsó bástyáját is ledöntse, bemocskolja, sárba tiporja. Felmerült vádként az is, miszerint a MIÉP állandóan hangoztatja, hogy a Fidesz testvérpártja a Likud, és Saron egy terrorista vezér. Olvasóink emlékeznek arra, hogy Fónagy János, a Fidesz egykori közlekedési m-nisztere volt az, aki saját maga büszkélkedett a Kincsem Rádióban a Fidesz izraeli testvérpártjáról. Mi csupán közreadtuk Fónagy mondatait, hiszen a tisztességes tájékoztatás a kötelességünk. Miért kellett volna hazudnunk? Mi volt a célja ennek az előadásnak? Sötét szándék tűnt ki Hack mondandójából: a hirdetők megbélyegzése, azok elijesztése, megfélemlítése, hogy súlyos károkat tudjon lapunknak okozni. És persze ezek a szociológusok azon ügyködnek, hogy jól jövedelmező rémképeiket fenntartsák, pedig biztos lenne sokkal fontosabb kutatási téma. Szégyen a Magyar Tudományos Akadémiára nézve, hogy egy ilyen megalapozatlan összeesküvés-elmélet kifejtéséhez, bizonyítékok nélküli rágalmazáshoz adta a nevét. Amikor valódi tudósokat, kutatókat nem tudnak megfizetni, erre telik pénz. Oláh János Forrás: Függetlenség

2006.06.01. 23:13

A kétpártrendszer két álarca Szavakban nemzeti, tettekben liberális!- a Fideszről.  Szavak: A Fidesz ellenzi a magyar katonák iraki szerepvállalását. Tettek: A Fidesz megszavazta 300 magyar katona Irakba küldését. Szavak: A Fidesz megtartaná a sorkatonaság intézményét. Tettek: A Fidesz asszisztál a sorkatonaság eltörléséhez. Szavak: A Fidesz ellenzi a privatizációt, élesen bírálja a kormányt. Tettek: A Fidesz 375 milliárd Ft értékben adott el állami vagyont. Szavak: A Fidesz feltételekhez kötné Románia EU csatlakozását. Tettek: A Fidesz azonnal megszavazta a román EU csatlakozást. Szavak: A Fidesz a kisemberek adóterheit csökkentené. Tettek: A Fidesz a kisemberek adóterheit növelte. Szavak: A Fidesz szerint az Európai Unión kívül is van élet. Tettek: A Fidesz rossz feltételek mellett is belépést sürgetett. Szavak: A Fidesz elhatárolódik a kommunista diktatúra embereitõl. Tettek: A Fidesz lepaktált Csintalannal, Pozsgayval, Szûrössel. Szavak: A Fidesz elítéli az értelmetlen háborúkat a világban. Tettek: A Fidesz a tömeggyilkos izraeli Likud párttal szövetkezik. Nemzeti  Radikalizmus, vagy Jobboldali Liberalizmus? A nemzeti radikálisok felülvizsgálnák a privatizációt! Az elherdált vagyont visszavenni, tetteseket megbüntetni! A liberális jobboldal, hiába mond mást, ezt nem akarja! Kormányzása alatt megtehette volna a szükséges lépéseket! A nemzeti radikálisok visszaállítanák a halálbüntetést! Szigorú törvényeket alkotni, közbiztonságot megteremteni! A liberális jobboldal, hiába mond mást, ezt nem akarja! Kormányzása alatt megtehette volna a szükséges lépéseket! A nemzeti radikálisok visszaadnák a magyar állampolgárságot! Teljes jogú állampolgárságot megadni, autonómiát kikövetelni! A liberális jobboldal, hiába mond mást, ezt nem akarja! Kormányzása alatt megtehette volna a szükséges lépéseket! A nemzeti radikálisok szigorítanák a bevándorlási törvényt! Az új betelepülõket megszûrni, a régieket felülvizsgálni! A liberális jobboldal, hiába mond mást, ezt nem akarja! Kormányzása alatt megtehette volna a szükséges lépéseket! A nemzeti radikálisok megteremtenék a függetlenséget! Külföldi befolyást megszûntetni, NATO-ból, EU-ból kilépni! A liberális jobboldal, hiába mond mást, ezt nem akarja! Kormányzása alatt megtehette volna a szükséges lépéseket! Mi lesz, most hogy a kirekesztték a Harmadik Utat a törvényhozásból? 1. Az MSZP be fogja bizonyítani, hogy a százszor megnyúzott nemzetrõl a 101. bõr is lehúzható, hogy az egykori padláslesöprések tapasztalatai jól kamatoztathatók a nemzeti vagyon maradékának privatizálásában. Ezzel megöletik a magyar jövõ. 2. A Fidesz, testvérpártját, a Likudot biztosította izraeli tárgyalásakor, hogy a magyar élelmiszeriparban (értsd: mezõgazdaságban!) nagy lehetõségek rejlenek a beérkezõ zsidó családok és befektetõk elõtt. Ezzel megöletik a magyar paraszt. 3. Az SZDSZ, miután része marad a koalíciónak (vagy nagykoalíciónak!) , ígéretét betartva mindenhonnan törli a nemzeti jelzõt, még a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának nevébõl is. Ezzel megöletik a nemzet. 4. Az MDF szánalmas megélhetési politikusai tovább süllyednek az önfeladásban: hogy képviselõk maradhassanak, bárkikkel, bármilyen megállapodásra készek. Ezzel megöletik a rendszerváltás illúziója.

2006.06.01. 23:12

A kétpártrendszer két álarca Szavakban nemzeti, tettekben liberális!- a Fideszről.  Szavak: A Fidesz ellenzi a magyar katonák iraki szerepvállalását. Tettek: A Fidesz megszavazta 300 magyar katona Irakba küldését. Szavak: A Fidesz megtartaná a sorkatonaság intézményét. Tettek: A Fidesz asszisztál a sorkatonaság eltörléséhez. Szavak: A Fidesz ellenzi a privatizációt, élesen bírálja a kormányt. Tettek: A Fidesz 375 milliárd Ft értékben adott el állami vagyont. Szavak: A Fidesz feltételekhez kötné Románia EU csatlakozását. Tettek: A Fidesz azonnal megszavazta a román EU csatlakozást. Szavak: A Fidesz a kisemberek adóterheit csökkentené. Tettek: A Fidesz a kisemberek adóterheit növelte. Szavak: A Fidesz szerint az Európai Unión kívül is van élet. Tettek: A Fidesz rossz feltételek mellett is belépést sürgetett. Szavak: A Fidesz elhatárolódik a kommunista diktatúra embereitõl. Tettek: A Fidesz lepaktált Csintalannal, Pozsgayval, Szûrössel. Szavak: A Fidesz elítéli az értelmetlen háborúkat a világban. Tettek: A Fidesz a tömeggyilkos izraeli Likud párttal szövetkezik. Nemzeti  Radikalizmus, vagy Jobboldali Liberalizmus? A nemzeti radikálisok felülvizsgálnák a privatizációt! Az elherdált vagyont visszavenni, tetteseket megbüntetni! A liberális jobboldal, hiába mond mást, ezt nem akarja! Kormányzása alatt megtehette volna a szükséges lépéseket! A nemzeti radikálisok visszaállítanák a halálbüntetést! Szigorú törvényeket alkotni, közbiztonságot megteremteni! A liberális jobboldal, hiába mond mást, ezt nem akarja! Kormányzása alatt megtehette volna a szükséges lépéseket! A nemzeti radikálisok visszaadnák a magyar állampolgárságot! Teljes jogú állampolgárságot megadni, autonómiát kikövetelni! A liberális jobboldal, hiába mond mást, ezt nem akarja! Kormányzása alatt megtehette volna a szükséges lépéseket! A nemzeti radikálisok szigorítanák a bevándorlási törvényt! Az új betelepülõket megszûrni, a régieket felülvizsgálni! A liberális jobboldal, hiába mond mást, ezt nem akarja! Kormányzása alatt megtehette volna a szükséges lépéseket! A nemzeti radikálisok megteremtenék a függetlenséget! Külföldi befolyást megszûntetni, NATO-ból, EU-ból kilépni! A liberális jobboldal, hiába mond mást, ezt nem akarja! Kormányzása alatt megtehette volna a szükséges lépéseket! Mi lesz, most hogy a kirekesztték a Harmadik Utat a törvényhozásból? 1. Az MSZP be fogja bizonyítani, hogy a százszor megnyúzott nemzetrõl a 101. bõr is lehúzható, hogy az egykori padláslesöprések tapasztalatai jól kamatoztathatók a nemzeti vagyon maradékának privatizálásában. Ezzel megöletik a magyar jövõ. 2. A Fidesz, testvérpártját, a Likudot biztosította izraeli tárgyalásakor, hogy a magyar élelmiszeriparban (értsd: mezõgazdaságban!) nagy lehetõségek rejlenek a beérkezõ zsidó családok és befektetõk elõtt. Ezzel megöletik a magyar paraszt. 3. Az SZDSZ, miután része marad a koalíciónak (vagy nagykoalíciónak!) , ígéretét betartva mindenhonnan törli a nemzeti jelzõt, még a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának nevébõl is. Ezzel megöletik a nemzet. 4. Az MDF szánalmas megélhetési politikusai tovább süllyednek az önfeladásban: hogy képviselõk maradhassanak, bárkikkel, bármilyen megállapodásra készek. Ezzel megöletik a rendszerváltás illúziója.

2006.06.01. 23:10

Németh Zsolt: "Szeptember 26? Mi volt akkor?" 2006-05-31. 20:41:45 A Fidesz külügyi üdvöskéje nem emlékszik. Vagy legalábbis úgy tesz. Kolozsvári tájékoztatóján az Istennek sem ugrott be neki, hogy Orbán elõzetes ígéretével szemben pártja az erdélyi magyar autonómia feltétele nélkül, a szoclibbel közösen szavazta meg Románia uniós csatlakozását. Szeptember 26? Mi volt akkor? – kérdezett vissza tegnap Németh Zsolt Fidesz-alelnök az idei Tusványos programját bemutató kolozsvári sajtótájékoztatóján, mikor feltettük neki a kérdést: lesz-e a civilek és értelmiségiek irányába meghirdetett nyitás értelmében lehetõség Orbán Viktortól a nagy nyilvánosság elõtt számon kérni a tavalyi szabadegyetemen tett ígéretét, mely köszönõviszonyban sincs pártja szeptember 26-i országgyûlési szereplésével. Mint emlékezetes, a Fidesz az MSZP-vel és az SZDSZ-el közösen a székely autonómia, vagy a verespataki ciánbomba hatástalanításának feltétele nélkül, egyáltalán bármilyen magyar érdekérvényesítés nélkül szavazta meg Románia uniós csatlakozását. A Mátyás és Bocskai szülõvárosába látogató fideszes politikusnak látszólag fogalma sem volt arról, mit lépett az általa képviselt párt a tavalyi év szeptemberének 26. napján, még úgy sem, hogy Orbán tavalyi tusnádi ígéretével kapcsolatban hallotta azt. Miután megfelelõ felvilágosításban részesült, a következõket mondotta: a Fidesz támogatja Románia Európai Uniós csatlakozását, mert úgy gondolják, az EU-n belül „jobban ki tud bontakozni”, mint rajta kívül. Korábbi cikkünk a négypárti nemzetárulásról: Orbán Gyurcsányt választotta a székelység helyett - Elvált a szar a víztõl Szilágyi Zsolt MPSZ választmányi elnökkel Németh, aki 2004 nyaráig az MSZP-ével azonos "érvekkel" uszított a kettõs állampolgárság ellen, amúgy egyetért annak a kérdésnek a felvetésével, hogy „komolyabb” feltételeket kellett volna Romániával szemben szabni, ezt a lehetõséget azonban kormány puskázta el, hárított Németh. Viszont egyáltalán nem arról van szó, hogy ez a vonat elment – folytatta –, ellenkezõleg, ez a vonat most érkezik! A kérdés csak az, hogy fel tud-e szállni rá az erdélyi magyarság, Románia polgárai, meg az önkormányzatok, a férfiak, a nõk, a zöldek és a legkülönbözõbb közösségek. Ne felejtsük el, hogy nagyon sok közösségnek vannak problémái az Unión belül, nekünk pedig meg kell találni az együttmûködés módozatait ezekkel a népekkel, kisebbségekkel, az EU-ban sok eszköz van a romániai magyarság jogai elõremozdítására, fejezte be nemzetpolitikai fejtegetését Németh Zsolt. A szervezési kérdésre válaszolva pedig elmondta: tavaly is tartott sajtótájékoztatót Orbán Viktor, idén is fog. Kép és szöveg: Kuruc.info Szembesítés: mit ígért Orbán az autonómiáról Tusnádon? 2005-09-27. 23:48:47 2004 nyarán Orbán még így szólt: "ha megtagadják az Erdélyben élő magyaroktól az autonómiát, akkor Románia nem kellő alappal kéri felvételét az Európai Unióba". 2005. szeptember 26-án már nem így gondolta, igent nyomott. Az igennel szavazók világosan megmutatták, hogy magasról tesznek a nemzeti érdekre. Hogy pontosan annyi felelősséget éreznek a határon túli magyarságért, mint kormánypárti társaik. És sokak számára a legfájóbb, hogy Orbán Viktor is köztük volt, akit a Fidesz sok botlása és következetlensége ellenére máig a párt lelkiismeretének véltek. Orbán Viktor, Tusnádfürdő, 2004. 07. 24: "Ami az autonómiát illeti, meggyőződésem szerint ez lesz a romániai demokrácia igazi fokmérője. Ha egy országban az ott élő közösség autonómiát akar, de ezt megtagadják tőle, ez az állam nem épített ki olyan minőségű demokráciát, amely az Európai Unióban egyébként a tagság előfeltétele. Szeretném nagyon egyértelműen megfogalmazni a véleményemet: ha megtagadják az Erdélyben élő magyaroktól az autonómiát, akkor Románia szerintem nem kellő alappal kéri felvételét az Európai Unióba, és ez a vélemény valószínűleg nem csak magyar vélemény, hanem minden olyan ország véleménye lesz, ahol egyébként természetesnek veszik az autonómiát. Ezért arra kérek mindenkit, hogy mélyen érezzük át annak a történelmi felelősségét, hogy az következő tizenöt-húsz évben valószínűleg nem jön vissza olyan kedvező nemzetközi csillagállás az autonómia ügyében, mint amilyen Románia európai uniós taggá válásának pillanata. Most lehet kellő súllyal, most lehet kellő nemzetközi megértéssel és szimpátiával porondra lépni az autonómia érdekében. Attól tartok, hogy néhány év múlva már nem lehet. Azt hiszem, hogy aki most nem az autonómiát állítja minden más kérdést meghaladóan az itteni politikai célkitűzések középpontjába, az valószínűleg történelmi hibát vét, és egy olyan esélyt mulaszt el, amely nem tér vissza. Nem tudjuk, hogy így van-e, de valószínű, hogy nem tévedünk nagyot". Meztelen a király! A tegnapi szavazás nyomán utolsó illúzióikat is elveszthették azok, akik a Fidesz-MPSZ-ben a következetes nemzeti érdekérvényesítés politikai zálogát látták. Sokan voltak, úgyis írhatnám voltunk, mert egy időben én is a fentiek táborát szaporítottam. 2002-ben a frontvonalak tisztának látszottak. Egyik oldalon a múlt bűnökkel terhes, és nemzetellenes erői, másik oldalon a jövő nemzeti és konzervatív értékekkel szegélyezett útja. Ami azonban a választási vereség után történt a legnagyobb ellenzéki párt körül, az mindent bizonyított, csak ezt nem. Az iraki invázióban való részvételünk elvtelen támogatása, majd az ezt követő háborúellenes színjáték sok jó érzésű ember gyomrát alaposan megforgatta. De akkor ezt még elüthették azzal, hogy itt alapvetően egy erkölcsi kérdésről van szó, amelyben a Fidesz ugyan opportunista volt, de, ha a nemzeti érdekre kerül a sor, akkor nem lesz alku! Ez először a Fidesz Uniós csatlakozással kapcsolatos kétarcú kommunikációja kérdőjelezte meg komolyan. De Orbán kiváló szónoki képességeivel hamar elaltatta a gyanakvást. Egyre gyakrabban érkeztek hírek a párt „középre nyitásától�?, amelyről azóta sem lehet tudni, hogy mit is takar pontosan. A munkás-és nőtagozat megalakulásán kívül ugyanis mindeddig nem láttunk mást, mint folyamatos távolodást a nemzeti, és keresztény értékrendtől. Nem baj - gondolták sokan- majd a kettős állampolgárság ügyében „bekeményít a Viktor�?. És gyűjtötték az aláírásokat, és Viktor is aláírt, és végül kiírták a népszavazást...és Viktorék nem keményítettek. Hatalmas óriásplakátok biztatták a választókat, hogy akadályozzák meg a kórházak - különben az előző kormány által megkezdett - magánosítását, de a kettős állampolgárságról alig esett szó. A kampány nagy részét az állami támogatás nélkül tengődő MVSZ, és egy néhány fős lelkes fiatal gárda vezényelte le, persze sok-sok ingyen dolgozó aktivista közreműködésével. A sok százmilliós költségvetési hozzájárulásból gazdálkodó ellenzéki pártok erre alig szántak erőforrást. Meg is lett az „eredménye�?. Ami ezután történt, még aljasabb volt: beindult a suttógó propaganda, mely a népszavazási kudarcot egy az egyben az „idegen ügynökök befolyása alatt álló�? Világszövetségre akarta kenni. Hogy ezt a propagandát honnan irányították, azt csak sejthetjük, de azt hiszem nem meglepő, ha sokan ugyanarra gondolunk... Szóval a Fidesz már nagyon régen nem az a párt volt, amelyet ideális jobboldali erőnek nevezhetnénk. De valahogy még mindig maradt valami a 2002-es nimbuszból. Sokan bíztak benne, hogy, ha a kettős állampolgárság ügyét már oly mostohán kezelték, akkor a vele oly sokszor (és persze teljesen alaptalanul) szembe állított székelyföldi autonómia ügyében nem hátrál meg az ellenzék. Orbán Viktor 2003-ban Tusnádfürdőn bizonyos magyar érdekek érvényesülése híján fölvetette a vétó lehetőségét, s hasonlóan nyilatkozott Szájer József európai parlamenti képviselő (Demokrata, 2004. augusztus 12.). Vagyishogy a Fidesz addig nem támogatja a román uniós csatlakozást, míg nem lesz székely önrendelkezés. Márpedig az Unióban egyetlen tagország vétója is elegendő egy új csatlakozó elutasításához. Most, hogy hétfőre kitűzték az Országgyűlésben az erről szóló szavazást, sokan joggal reméltük, hogy megtartja a szavát. Erdélyi magyar szervezetek, és közéleti személyiségek sora, az MVSZ, sőt még a radikális jobboldal elleni kirohanásairól híres Deák Ferenc Polgári Kör (köztük a „felelőtlen radikalizmussal" nehezen vádolható Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter) is kérte a Fideszt: ne szavazza meg Románia csatlakozását, hiszen egyelőre nyoma sincs a székely autonómiának. Mégsem így történt. A javaslatot a kormány feles döntésként terjesztette be, holott kétharmados lenne. A Fidesz hallgatott, s, ha nem ül a parlamentben Körömi Attila jobbikos képviselő, így is marad. Miután Körömi felhívta a T. Ház figyelmét a nyilvánvaló törvénysértésre, a döntést kétharmados többséggel kellett meghoznia az Országgyűlésnek. Nos, így is sikerült. Ismert: a fideszes képviselők fele-köztük Orbánnal- megszavazta a balkáni etnodiktatúra európai integrációját, a másik felük tartózkodott. állítólag szigorúan megtiltották a képviselőknek, hogy nemmel szavazzanak. Hiába feszített ki transzparenst, és szórt cédulákat a képviselők közé Novák Előd, a Jobbik aktivistája, kérve a képviselőket, hallgassanak a lelkiismeretükre. Győzött a frakciófegyelem, és- mondjuk ki – a megélhetési politikusok gyávasága. A karakán állásfoglalásaiért széles körben tisztelt Simicskó Istvántól is csak egy vállveregetésre tellett, s egy Nováknak lopva odasúgott mondatra: „Én is így gondolom." Ez az egy momentum többet mond el a magyar politikai élet valódi természetéről, mint sok oldalnyi elemzés. Egy mindeddig gerincesnek, és hazáját feltétel nélkül szolgáló embernek megismert képviselő megtörten odaballag a parlamenten kívüli kispárt aktivistájához, és szinte elnézést kérve szorongatja a vállát. Itt tartunk, ennyi mozgástere maradt mára egy becsületes politikusnak. Persze a becsület kevés, ha nem párosul bátorsággal. Ha Simicskó egyetért a Jobbikkal, miért nem lép ki a Fideszből, vagy legalább miért nem szavazott nemmel? Miért nem szólalt fel, miért hallgatott, és miért hallgat most, a világra szóló szégyent követően is? S a frakció fele, akik-nyilván, mert nem értettek egyet a pártutasítással- tartózkodtak, miért nem mertek úgy szavazni, ahogy szívük szerint tették volna? Az igennel szavazókról szólva pedig elég annyi: világosan megmutatták, hogy magasról tesznek a nemzeti érdekre. Hogy pontosan annyi felelősséget éreznek a határon túli magyarságért, mint kormánypárti társaik. És sokak számára a legfájóbb, hogy Orbán Viktor is köztük volt, akit a Fidesz sok botlása, és következetlensége ellenére, máig a párt lelkiismeretének véltek. Az eddig is egyre lengébben öltözködött király, most már teljesen meztelen: a jó Orbán, és a gonosz tanácsadók legendáját be lehet írni az Égig érő paszuly, a Fogtündér és a többi gyerekmese közé. A valóság könyörtelenül sivár: a nemzeti érdekek képviseletének nincs helye a magyar Országgyűlésben, és ezért elsősorban nem Gyurcsány, nem Kuncze (tőlük ugyanis úgy sem vártunk mást), és nem is a vasorrú bába felelős: hanem a magát nemzetinek nevező ellenzék vezetője: Orbán Viktor. BG Orbán Gyurcsányt választotta a székelység helyett - Elvált a szar a víztől 2005-09-26. 23:56:37 A parlament hétfõn elsöprõ többséggel Románia uniós integrációja mellett foglalt állást. A Fideszt Orbán elõzetes ígéretei ellenére sem hatotta meg az erdélyiek kérése. Jobbikos aktivisták egy hatalmas transzparenssel igyekeztek jobb belátásra bírni a honatyákat a Románia uniós csatlakozási szerzõdésével kapcsolatos hétfõi szavazáson. A T. Ház üléstermének karzatáról Székelyföld autonómiáját követelõ szórólapok szálltak alá. A Kuruc információi szerint Novák Elõdöt elvezették a Parlament épületébõl. Amint arról korábban beszámoltunk, számos határon túli civil szervezet, párt, személyiség, Székelyföld sorsáért aggódó magyarországi politikusok, valamint a Jobbik is arra szólította fel a magyarországi képviselõket, történelmi lehetõségükkel élve szabjanak feltételt Románia uniós csatlakozásának, ez pedig a székely autonómia legyen, amire a csatlakozás után Bukarestet rákényszeríteni már aligha lehet. Elvált a szar a víztõl* A Fidesz-frakcióból kiszivárgott értesülésünk szerint az ellenzéki képviselõk véresen szigorú parancsot kaptak, miszerint, kétségbeesett erdélyi segélykiáltások ide vagy oda, tilos nemmel szavazni a román szerzõdés ratifikálására, magyarán Gyurcsányékkal kell együttmûködni. A fideszesek engedelmeskedtek. A parlament hat ellenszavazat (TISZTELET, nevek alább) és egy tartózkodás mellett óriási többséggel, 257 igennel (közte Orbán Viktor és a Fidesz jelen lévõ képviselõi) Románia uniós integrációja mellett foglalt állást. Az ezerszer hangoztatott autonómia szólamok ellenére tehát, ahogy a Kuruc.info megjósolta, a Fidesz-MPP gondolkodás nélkül állt Brüsszel, Románia és Gyurcsány mellé, 10-20 évre agyon vágva a székely területi autonómia ügyét. Bukarest joggal ünnepelhet: mindegy, hogy posztkommunista vagy fideszes kormánya van Magyarországnak, a budapesti dumakormány dumaellenzékére éppúgy számíthat. Véget ért a színjáték, Orbán meztelen, pártja Isten és ember elõtt haza- és nemzetáruló. Ki is támogatja hát igazán Gyurcsányt? Aki sem a szoclibre, s ezek után a Fideszre sem óhajt voksolni, vagy ez az ellenzéknek nevezett felvizezett csapat, amelyik a Gyurcsány-kormánnyal kollaborál sorsdöntõ kérdéseben, szemen köpve magyarok millióit? Lengyelországban fel sem merül a kétpártrendszer és a jobboldalon belül erõszakolt egypártrendszer, pláne nem az ellenség kiszolgálása. Két ultradikális, egy markánsan jobbos és egy középjobbos párt kapta vasárnap a lengyel szavazatok több mint kétharmadát. A Parlament üléstermének karzatáról több száz „Autonómiát az erdélyi magyarságnak" feliratú röpcédula zúdult a képviselõkre a Románia EU-csatlakozásával kapcsolatos törvényjavaslat szavazásakor. A piros-fehér-zöld alapú szórólapok arra figyelmeztették a honatyákat, hogy az EU számos feltételt állított a csatlakozó országok, így Románia elé is. A Jobbik szerint a magyar parlamentnek is kell szabnia egyet: autonómiát az erdélyi magyarságnak. Körömi Attila, független országgyûlési képviselõ, a Jobbik pécsi elnökének ügyrendi felszólalása után léptek akcióba a párt aktivistái. Mint megírtuk, Románia EU-csatlakozásának jóváhagyását egyszerû többségi szavazással terjesztette elõ a magyarországi külügyminiszter. Miután Körömi felhívta a figyelmet ennek alkotmányellenességére, az Országgyûlés elnöke közölte a képviselõkkel, hogy a törvény elfogadásához kétharmados támogatás szükséges. A politikus a hétfõi ülésen nehezményezte, hogy a kormány ismét csak úgynevezett feles törvénnyel kívánja megszavaztatni, természetesen feltétel nélkül a romániai integrációt. A képviselõ kifogásoló, a jogtalan, alkotmányellenes lépést bíráló szavai után a karzatról tízméteres nemzeti színû szalagot hajítottak le, valamint egy „Ne legyetek hazaárulók" feliratú óriástranszparenssel próbálták jobb belátásra bírni a szavazó politikusokat. Simicskó István, aki a Fideszen belül mindig karakán magatartásával tûnt ki, legyen szó a határon túli magyarokról, vagy hazánk uniós csatlakozásáról, megveregette az egyik Jobbik-aktivista, Novák Elõd vállát, amint elment mellette. Mint a fiatalemberrel közölte: egyetért a szándékkal. Novák Elõdöt az akció után elvezették a Parlamentbõl. Ezzel együtt Simicskó sem szavazott nemmel. A Fidesz-frakcióból kiszivárgott értesülésünk szerint az ellenzéki képviselõk véresen szigorú parancsot kaptak, miszerint, kétségbeesett erdélyi segélykiáltások ide vagy oda, tilos nemmel szavazni. A képviselõk engedelmeskedtek, 50%-uk vagy igennel voksolt, vagy nem vett részt az aktusban, teljesítve Bukarest, Brüsszel és a kormány elvárásait. Egyetlen egy fideszes politikus nem akadt tehát, aki tettével is felvállalta volna az általuk szavakban ezerszer is támogatott autonómiát. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az erdélyi, valamint a délvidéki Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) álláspontjával azonosulva a Jobbik vasárnap felszólította a Fideszt, hogy az elõterjesztést ne szavazza meg addig, amíg Románia törvényben nem biztosítja az erdélyi magyarság kisebbségi jogait, különösen a Székelyföld autonómiáját. Az SZNT szerint az erdélyi magyarság, a székelység létérdeke, hogy Románia mielõbb csatlakozzon az Európai Unióhoz, a csatlakozást azonban csakis akkor lehet támogatni és elõsegíteni, ha elõzõleg Székelyföld, törvény által jóváhagyott statútuma révén, elnyeri autonómiáját. Az SZNT ezért arra kérte a Fidesz-frakciót, valamint az országgyûlés más színekben politizáló képviselõit is, hogy addig ne szavazza meg a Románia EU-csatlakozási szerzõdésének kihirdetésérõl szóló törvényjavaslatot, amíg Székelyföld autonóm közigazgatási régiót - a szülõföldjén többségben levõ magyar nemzeti közösség önazonossága védelmére szolgáló hatáskörökkel és intézményekkel együtt - törvény által létre nem hozzák. Az országgyûlési képviselõkhöz intézett nyílt levelében a Szász Jenõ, az MPSZ elnöke így fogalmazott: egy nemrég készült felmérés szerint a székelyföldiek döntõ többsége fontosabbnak, elõbbre valónak tartja a területi autonómia kivívását, mint az ország EU-csatlakozását. Ha szem elõtt tartják a romániai magyar közösség alapvetõ érdekeit, akkor csak azután ratifikálják a csatlakozási szerzõdést, miután Románia parlamentje elfogadta az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómia-statútumait - hangsúlyozta az MPSZ. Jeszenszky Géza korábban szintén kijelentette, feltételnek tekinti Székelyföld autonómiáját. Az Antall-kormány volt külügyminisztere, késõbb Magyarország washingtoni nagykövete is arra kérte az országgyûlési képviselõket, hogy addig ne szavazzák meg Románia EU-csatlakozási szerzõdésének kihirdetését, amíg a bukaresti hatalom törvényben nem garantálja az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiáját és Székelyföld területi autonómiáját. Jeszenszky Géza több társával együtt kereste meg az országgyûlési képviselõket. A parlament egyébként késõbb elfogadta a Bulgária és Románia európai uniós csatlakozásáról szóló szerzõdés kihirdetésére vonatkozó törvényjavaslatot. Mellette 257, ellene hat képviselõ voksolt, egy honatya pedig tartózkodott. A Fidesz 168 képviselõje közül 84 igennel szavazott 84-en nem voksoltak. Igent mondott többek mellett Orbán Viktor, Áder János, Németh Zsolt, Rogán Antal, Demeter Ervin. Ugyancsak igennel szavazott Dávid Ibolya és Herényi Károly MDF-es képviselõk. Nemmel szavazott Balogh László, Boros Imre, Ékes József, Körömi Attila, Lezsák Sándor, Medgyasszay László, illetve tartózkodott Horváth Balázs, valamennyien független képviselõk. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) szerint a Fidesz Orbán Viktor vezetésével elárulta az erdélyi magyarokat. A szövetség hangsúlyozza: nem az MSzP-SzDSz, hanem a Fidesz döntötte el a szavazást. Amennyiben ugyanis a Fidesz 168 képviselõje ugyanúgy nemmel szavazott volna, mint a 6 független politikus, akkor együtt 174 szavazatukkal megállíthatták volna a nemzetre rontást. Ez is mutatja, hogy mennyit érnek a tusnádfürdõi nagy szavak: SEMMIT! - fogalmaz nyilatkozatában az MVSZ. - mb - *Az "elvált a szar a víztõl" kijelentés Duray Miklóstól származik, 2004. december 5-e utánról

2006.06.01. 23:10

Németh Zsolt: "Szeptember 26? Mi volt akkor?" 2006-05-31. 20:41:45 A Fidesz külügyi üdvöskéje nem emlékszik. Vagy legalábbis úgy tesz. Kolozsvári tájékoztatóján az Istennek sem ugrott be neki, hogy Orbán elõzetes ígéretével szemben pártja az erdélyi magyar autonómia feltétele nélkül, a szoclibbel közösen szavazta meg Románia uniós csatlakozását. Szeptember 26? Mi volt akkor? – kérdezett vissza tegnap Németh Zsolt Fidesz-alelnök az idei Tusványos programját bemutató kolozsvári sajtótájékoztatóján, mikor feltettük neki a kérdést: lesz-e a civilek és értelmiségiek irányába meghirdetett nyitás értelmében lehetõség Orbán Viktortól a nagy nyilvánosság elõtt számon kérni a tavalyi szabadegyetemen tett ígéretét, mely köszönõviszonyban sincs pártja szeptember 26-i országgyûlési szereplésével. Mint emlékezetes, a Fidesz az MSZP-vel és az SZDSZ-el közösen a székely autonómia, vagy a verespataki ciánbomba hatástalanításának feltétele nélkül, egyáltalán bármilyen magyar érdekérvényesítés nélkül szavazta meg Románia uniós csatlakozását. A Mátyás és Bocskai szülõvárosába látogató fideszes politikusnak látszólag fogalma sem volt arról, mit lépett az általa képviselt párt a tavalyi év szeptemberének 26. napján, még úgy sem, hogy Orbán tavalyi tusnádi ígéretével kapcsolatban hallotta azt. Miután megfelelõ felvilágosításban részesült, a következõket mondotta: a Fidesz támogatja Románia Európai Uniós csatlakozását, mert úgy gondolják, az EU-n belül „jobban ki tud bontakozni”, mint rajta kívül. Korábbi cikkünk a négypárti nemzetárulásról: Orbán Gyurcsányt választotta a székelység helyett - Elvált a szar a víztõl Szilágyi Zsolt MPSZ választmányi elnökkel Németh, aki 2004 nyaráig az MSZP-ével azonos "érvekkel" uszított a kettõs állampolgárság ellen, amúgy egyetért annak a kérdésnek a felvetésével, hogy „komolyabb” feltételeket kellett volna Romániával szemben szabni, ezt a lehetõséget azonban kormány puskázta el, hárított Németh. Viszont egyáltalán nem arról van szó, hogy ez a vonat elment – folytatta –, ellenkezõleg, ez a vonat most érkezik! A kérdés csak az, hogy fel tud-e szállni rá az erdélyi magyarság, Románia polgárai, meg az önkormányzatok, a férfiak, a nõk, a zöldek és a legkülönbözõbb közösségek. Ne felejtsük el, hogy nagyon sok közösségnek vannak problémái az Unión belül, nekünk pedig meg kell találni az együttmûködés módozatait ezekkel a népekkel, kisebbségekkel, az EU-ban sok eszköz van a romániai magyarság jogai elõremozdítására, fejezte be nemzetpolitikai fejtegetését Németh Zsolt. A szervezési kérdésre válaszolva pedig elmondta: tavaly is tartott sajtótájékoztatót Orbán Viktor, idén is fog. Kép és szöveg: Kuruc.info Szembesítés: mit ígért Orbán az autonómiáról Tusnádon? 2005-09-27. 23:48:47 2004 nyarán Orbán még így szólt: "ha megtagadják az Erdélyben élő magyaroktól az autonómiát, akkor Románia nem kellő alappal kéri felvételét az Európai Unióba". 2005. szeptember 26-án már nem így gondolta, igent nyomott. Az igennel szavazók világosan megmutatták, hogy magasról tesznek a nemzeti érdekre. Hogy pontosan annyi felelősséget éreznek a határon túli magyarságért, mint kormánypárti társaik. És sokak számára a legfájóbb, hogy Orbán Viktor is köztük volt, akit a Fidesz sok botlása és következetlensége ellenére máig a párt lelkiismeretének véltek. Orbán Viktor, Tusnádfürdő, 2004. 07. 24: "Ami az autonómiát illeti, meggyőződésem szerint ez lesz a romániai demokrácia igazi fokmérője. Ha egy országban az ott élő közösség autonómiát akar, de ezt megtagadják tőle, ez az állam nem épített ki olyan minőségű demokráciát, amely az Európai Unióban egyébként a tagság előfeltétele. Szeretném nagyon egyértelműen megfogalmazni a véleményemet: ha megtagadják az Erdélyben élő magyaroktól az autonómiát, akkor Románia szerintem nem kellő alappal kéri felvételét az Európai Unióba, és ez a vélemény valószínűleg nem csak magyar vélemény, hanem minden olyan ország véleménye lesz, ahol egyébként természetesnek veszik az autonómiát. Ezért arra kérek mindenkit, hogy mélyen érezzük át annak a történelmi felelősségét, hogy az következő tizenöt-húsz évben valószínűleg nem jön vissza olyan kedvező nemzetközi csillagállás az autonómia ügyében, mint amilyen Románia európai uniós taggá válásának pillanata. Most lehet kellő súllyal, most lehet kellő nemzetközi megértéssel és szimpátiával porondra lépni az autonómia érdekében. Attól tartok, hogy néhány év múlva már nem lehet. Azt hiszem, hogy aki most nem az autonómiát állítja minden más kérdést meghaladóan az itteni politikai célkitűzések középpontjába, az valószínűleg történelmi hibát vét, és egy olyan esélyt mulaszt el, amely nem tér vissza. Nem tudjuk, hogy így van-e, de valószínű, hogy nem tévedünk nagyot". Meztelen a király! A tegnapi szavazás nyomán utolsó illúzióikat is elveszthették azok, akik a Fidesz-MPSZ-ben a következetes nemzeti érdekérvényesítés politikai zálogát látták. Sokan voltak, úgyis írhatnám voltunk, mert egy időben én is a fentiek táborát szaporítottam. 2002-ben a frontvonalak tisztának látszottak. Egyik oldalon a múlt bűnökkel terhes, és nemzetellenes erői, másik oldalon a jövő nemzeti és konzervatív értékekkel szegélyezett útja. Ami azonban a választási vereség után történt a legnagyobb ellenzéki párt körül, az mindent bizonyított, csak ezt nem. Az iraki invázióban való részvételünk elvtelen támogatása, majd az ezt követő háborúellenes színjáték sok jó érzésű ember gyomrát alaposan megforgatta. De akkor ezt még elüthették azzal, hogy itt alapvetően egy erkölcsi kérdésről van szó, amelyben a Fidesz ugyan opportunista volt, de, ha a nemzeti érdekre kerül a sor, akkor nem lesz alku! Ez először a Fidesz Uniós csatlakozással kapcsolatos kétarcú kommunikációja kérdőjelezte meg komolyan. De Orbán kiváló szónoki képességeivel hamar elaltatta a gyanakvást. Egyre gyakrabban érkeztek hírek a párt „középre nyitásától�?, amelyről azóta sem lehet tudni, hogy mit is takar pontosan. A munkás-és nőtagozat megalakulásán kívül ugyanis mindeddig nem láttunk mást, mint folyamatos távolodást a nemzeti, és keresztény értékrendtől. Nem baj - gondolták sokan- majd a kettős állampolgárság ügyében „bekeményít a Viktor�?. És gyűjtötték az aláírásokat, és Viktor is aláírt, és végül kiírták a népszavazást...és Viktorék nem keményítettek. Hatalmas óriásplakátok biztatták a választókat, hogy akadályozzák meg a kórházak - különben az előző kormány által megkezdett - magánosítását, de a kettős állampolgárságról alig esett szó. A kampány nagy részét az állami támogatás nélkül tengődő MVSZ, és egy néhány fős lelkes fiatal gárda vezényelte le, persze sok-sok ingyen dolgozó aktivista közreműködésével. A sok százmilliós költségvetési hozzájárulásból gazdálkodó ellenzéki pártok erre alig szántak erőforrást. Meg is lett az „eredménye�?. Ami ezután történt, még aljasabb volt: beindult a suttógó propaganda, mely a népszavazási kudarcot egy az egyben az „idegen ügynökök befolyása alatt álló�? Világszövetségre akarta kenni. Hogy ezt a propagandát honnan irányították, azt csak sejthetjük, de azt hiszem nem meglepő, ha sokan ugyanarra gondolunk... Szóval a Fidesz már nagyon régen nem az a párt volt, amelyet ideális jobboldali erőnek nevezhetnénk. De valahogy még mindig maradt valami a 2002-es nimbuszból. Sokan bíztak benne, hogy, ha a kettős állampolgárság ügyét már oly mostohán kezelték, akkor a vele oly sokszor (és persze teljesen alaptalanul) szembe állított székelyföldi autonómia ügyében nem hátrál meg az ellenzék. Orbán Viktor 2003-ban Tusnádfürdőn bizonyos magyar érdekek érvényesülése híján fölvetette a vétó lehetőségét, s hasonlóan nyilatkozott Szájer József európai parlamenti képviselő (Demokrata, 2004. augusztus 12.). Vagyishogy a Fidesz addig nem támogatja a román uniós csatlakozást, míg nem lesz székely önrendelkezés. Márpedig az Unióban egyetlen tagország vétója is elegendő egy új csatlakozó elutasításához. Most, hogy hétfőre kitűzték az Országgyűlésben az erről szóló szavazást, sokan joggal reméltük, hogy megtartja a szavát. Erdélyi magyar szervezetek, és közéleti személyiségek sora, az MVSZ, sőt még a radikális jobboldal elleni kirohanásairól híres Deák Ferenc Polgári Kör (köztük a „felelőtlen radikalizmussal" nehezen vádolható Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter) is kérte a Fideszt: ne szavazza meg Románia csatlakozását, hiszen egyelőre nyoma sincs a székely autonómiának. Mégsem így történt. A javaslatot a kormány feles döntésként terjesztette be, holott kétharmados lenne. A Fidesz hallgatott, s, ha nem ül a parlamentben Körömi Attila jobbikos képviselő, így is marad. Miután Körömi felhívta a T. Ház figyelmét a nyilvánvaló törvénysértésre, a döntést kétharmados többséggel kellett meghoznia az Országgyűlésnek. Nos, így is sikerült. Ismert: a fideszes képviselők fele-köztük Orbánnal- megszavazta a balkáni etnodiktatúra európai integrációját, a másik felük tartózkodott. állítólag szigorúan megtiltották a képviselőknek, hogy nemmel szavazzanak. Hiába feszített ki transzparenst, és szórt cédulákat a képviselők közé Novák Előd, a Jobbik aktivistája, kérve a képviselőket, hallgassanak a lelkiismeretükre. Győzött a frakciófegyelem, és- mondjuk ki – a megélhetési politikusok gyávasága. A karakán állásfoglalásaiért széles körben tisztelt Simicskó Istvántól is csak egy vállveregetésre tellett, s egy Nováknak lopva odasúgott mondatra: „Én is így gondolom." Ez az egy momentum többet mond el a magyar politikai élet valódi természetéről, mint sok oldalnyi elemzés. Egy mindeddig gerincesnek, és hazáját feltétel nélkül szolgáló embernek megismert képviselő megtörten odaballag a parlamenten kívüli kispárt aktivistájához, és szinte elnézést kérve szorongatja a vállát. Itt tartunk, ennyi mozgástere maradt mára egy becsületes politikusnak. Persze a becsület kevés, ha nem párosul bátorsággal. Ha Simicskó egyetért a Jobbikkal, miért nem lép ki a Fideszből, vagy legalább miért nem szavazott nemmel? Miért nem szólalt fel, miért hallgatott, és miért hallgat most, a világra szóló szégyent követően is? S a frakció fele, akik-nyilván, mert nem értettek egyet a pártutasítással- tartózkodtak, miért nem mertek úgy szavazni, ahogy szívük szerint tették volna? Az igennel szavazókról szólva pedig elég annyi: világosan megmutatták, hogy magasról tesznek a nemzeti érdekre. Hogy pontosan annyi felelősséget éreznek a határon túli magyarságért, mint kormánypárti társaik. És sokak számára a legfájóbb, hogy Orbán Viktor is köztük volt, akit a Fidesz sok botlása, és következetlensége ellenére, máig a párt lelkiismeretének véltek. Az eddig is egyre lengébben öltözködött király, most már teljesen meztelen: a jó Orbán, és a gonosz tanácsadók legendáját be lehet írni az Égig érő paszuly, a Fogtündér és a többi gyerekmese közé. A valóság könyörtelenül sivár: a nemzeti érdekek képviseletének nincs helye a magyar Országgyűlésben, és ezért elsősorban nem Gyurcsány, nem Kuncze (tőlük ugyanis úgy sem vártunk mást), és nem is a vasorrú bába felelős: hanem a magát nemzetinek nevező ellenzék vezetője: Orbán Viktor. BG Orbán Gyurcsányt választotta a székelység helyett - Elvált a szar a víztől 2005-09-26. 23:56:37 A parlament hétfõn elsöprõ többséggel Románia uniós integrációja mellett foglalt állást. A Fideszt Orbán elõzetes ígéretei ellenére sem hatotta meg az erdélyiek kérése. Jobbikos aktivisták egy hatalmas transzparenssel igyekeztek jobb belátásra bírni a honatyákat a Románia uniós csatlakozási szerzõdésével kapcsolatos hétfõi szavazáson. A T. Ház üléstermének karzatáról Székelyföld autonómiáját követelõ szórólapok szálltak alá. A Kuruc információi szerint Novák Elõdöt elvezették a Parlament épületébõl. Amint arról korábban beszámoltunk, számos határon túli civil szervezet, párt, személyiség, Székelyföld sorsáért aggódó magyarországi politikusok, valamint a Jobbik is arra szólította fel a magyarországi képviselõket, történelmi lehetõségükkel élve szabjanak feltételt Románia uniós csatlakozásának, ez pedig a székely autonómia legyen, amire a csatlakozás után Bukarestet rákényszeríteni már aligha lehet. Elvált a szar a víztõl* A Fidesz-frakcióból kiszivárgott értesülésünk szerint az ellenzéki képviselõk véresen szigorú parancsot kaptak, miszerint, kétségbeesett erdélyi segélykiáltások ide vagy oda, tilos nemmel szavazni a román szerzõdés ratifikálására, magyarán Gyurcsányékkal kell együttmûködni. A fideszesek engedelmeskedtek. A parlament hat ellenszavazat (TISZTELET, nevek alább) és egy tartózkodás mellett óriási többséggel, 257 igennel (közte Orbán Viktor és a Fidesz jelen lévõ képviselõi) Románia uniós integrációja mellett foglalt állást. Az ezerszer hangoztatott autonómia szólamok ellenére tehát, ahogy a Kuruc.info megjósolta, a Fidesz-MPP gondolkodás nélkül állt Brüsszel, Románia és Gyurcsány mellé, 10-20 évre agyon vágva a székely területi autonómia ügyét. Bukarest joggal ünnepelhet: mindegy, hogy posztkommunista vagy fideszes kormánya van Magyarországnak, a budapesti dumakormány dumaellenzékére éppúgy számíthat. Véget ért a színjáték, Orbán meztelen, pártja Isten és ember elõtt haza- és nemzetáruló. Ki is támogatja hát igazán Gyurcsányt? Aki sem a szoclibre, s ezek után a Fideszre sem óhajt voksolni, vagy ez az ellenzéknek nevezett felvizezett csapat, amelyik a Gyurcsány-kormánnyal kollaborál sorsdöntõ kérdéseben, szemen köpve magyarok millióit? Lengyelországban fel sem merül a kétpártrendszer és a jobboldalon belül erõszakolt egypártrendszer, pláne nem az ellenség kiszolgálása. Két ultradikális, egy markánsan jobbos és egy középjobbos párt kapta vasárnap a lengyel szavazatok több mint kétharmadát. A Parlament üléstermének karzatáról több száz „Autonómiát az erdélyi magyarságnak" feliratú röpcédula zúdult a képviselõkre a Románia EU-csatlakozásával kapcsolatos törvényjavaslat szavazásakor. A piros-fehér-zöld alapú szórólapok arra figyelmeztették a honatyákat, hogy az EU számos feltételt állított a csatlakozó országok, így Románia elé is. A Jobbik szerint a magyar parlamentnek is kell szabnia egyet: autonómiát az erdélyi magyarságnak. Körömi Attila, független országgyûlési képviselõ, a Jobbik pécsi elnökének ügyrendi felszólalása után léptek akcióba a párt aktivistái. Mint megírtuk, Románia EU-csatlakozásának jóváhagyását egyszerû többségi szavazással terjesztette elõ a magyarországi külügyminiszter. Miután Körömi felhívta a figyelmet ennek alkotmányellenességére, az Országgyûlés elnöke közölte a képviselõkkel, hogy a törvény elfogadásához kétharmados támogatás szükséges. A politikus a hétfõi ülésen nehezményezte, hogy a kormány ismét csak úgynevezett feles törvénnyel kívánja megszavaztatni, természetesen feltétel nélkül a romániai integrációt. A képviselõ kifogásoló, a jogtalan, alkotmányellenes lépést bíráló szavai után a karzatról tízméteres nemzeti színû szalagot hajítottak le, valamint egy „Ne legyetek hazaárulók" feliratú óriástranszparenssel próbálták jobb belátásra bírni a szavazó politikusokat. Simicskó István, aki a Fideszen belül mindig karakán magatartásával tûnt ki, legyen szó a határon túli magyarokról, vagy hazánk uniós csatlakozásáról, megveregette az egyik Jobbik-aktivista, Novák Elõd vállát, amint elment mellette. Mint a fiatalemberrel közölte: egyetért a szándékkal. Novák Elõdöt az akció után elvezették a Parlamentbõl. Ezzel együtt Simicskó sem szavazott nemmel. A Fidesz-frakcióból kiszivárgott értesülésünk szerint az ellenzéki képviselõk véresen szigorú parancsot kaptak, miszerint, kétségbeesett erdélyi segélykiáltások ide vagy oda, tilos nemmel szavazni. A képviselõk engedelmeskedtek, 50%-uk vagy igennel voksolt, vagy nem vett részt az aktusban, teljesítve Bukarest, Brüsszel és a kormány elvárásait. Egyetlen egy fideszes politikus nem akadt tehát, aki tettével is felvállalta volna az általuk szavakban ezerszer is támogatott autonómiát. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az erdélyi, valamint a délvidéki Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) álláspontjával azonosulva a Jobbik vasárnap felszólította a Fideszt, hogy az elõterjesztést ne szavazza meg addig, amíg Románia törvényben nem biztosítja az erdélyi magyarság kisebbségi jogait, különösen a Székelyföld autonómiáját. Az SZNT szerint az erdélyi magyarság, a székelység létérdeke, hogy Románia mielõbb csatlakozzon az Európai Unióhoz, a csatlakozást azonban csakis akkor lehet támogatni és elõsegíteni, ha elõzõleg Székelyföld, törvény által jóváhagyott statútuma révén, elnyeri autonómiáját. Az SZNT ezért arra kérte a Fidesz-frakciót, valamint az országgyûlés más színekben politizáló képviselõit is, hogy addig ne szavazza meg a Románia EU-csatlakozási szerzõdésének kihirdetésérõl szóló törvényjavaslatot, amíg Székelyföld autonóm közigazgatási régiót - a szülõföldjén többségben levõ magyar nemzeti közösség önazonossága védelmére szolgáló hatáskörökkel és intézményekkel együtt - törvény által létre nem hozzák. Az országgyûlési képviselõkhöz intézett nyílt levelében a Szász Jenõ, az MPSZ elnöke így fogalmazott: egy nemrég készült felmérés szerint a székelyföldiek döntõ többsége fontosabbnak, elõbbre valónak tartja a területi autonómia kivívását, mint az ország EU-csatlakozását. Ha szem elõtt tartják a romániai magyar közösség alapvetõ érdekeit, akkor csak azután ratifikálják a csatlakozási szerzõdést, miután Románia parlamentje elfogadta az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómia-statútumait - hangsúlyozta az MPSZ. Jeszenszky Géza korábban szintén kijelentette, feltételnek tekinti Székelyföld autonómiáját. Az Antall-kormány volt külügyminisztere, késõbb Magyarország washingtoni nagykövete is arra kérte az országgyûlési képviselõket, hogy addig ne szavazzák meg Románia EU-csatlakozási szerzõdésének kihirdetését, amíg a bukaresti hatalom törvényben nem garantálja az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiáját és Székelyföld területi autonómiáját. Jeszenszky Géza több társával együtt kereste meg az országgyûlési képviselõket. A parlament egyébként késõbb elfogadta a Bulgária és Románia európai uniós csatlakozásáról szóló szerzõdés kihirdetésére vonatkozó törvényjavaslatot. Mellette 257, ellene hat képviselõ voksolt, egy honatya pedig tartózkodott. A Fidesz 168 képviselõje közül 84 igennel szavazott 84-en nem voksoltak. Igent mondott többek mellett Orbán Viktor, Áder János, Németh Zsolt, Rogán Antal, Demeter Ervin. Ugyancsak igennel szavazott Dávid Ibolya és Herényi Károly MDF-es képviselõk. Nemmel szavazott Balogh László, Boros Imre, Ékes József, Körömi Attila, Lezsák Sándor, Medgyasszay László, illetve tartózkodott Horváth Balázs, valamennyien független képviselõk. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) szerint a Fidesz Orbán Viktor vezetésével elárulta az erdélyi magyarokat. A szövetség hangsúlyozza: nem az MSzP-SzDSz, hanem a Fidesz döntötte el a szavazást. Amennyiben ugyanis a Fidesz 168 képviselõje ugyanúgy nemmel szavazott volna, mint a 6 független politikus, akkor együtt 174 szavazatukkal megállíthatták volna a nemzetre rontást. Ez is mutatja, hogy mennyit érnek a tusnádfürdõi nagy szavak: SEMMIT! - fogalmaz nyilatkozatában az MVSZ. - mb - *Az "elvált a szar a víztõl" kijelentés Duray Miklóstól származik, 2004. december 5-e utánról

2006.06.01. 22:21

Azért jöttem én de, hogy fikázzalak benneteket!

2006.06.01. 21:07

akkor meg mit keresel itt balek :D

2006.06.01. 20:16

A legjobb, a MIÉP egy fos!

2006.06.01. 19:19

MDF

2006.06.01. 13:10

Pünkösdvasárnap estéjén Budán, a lebontásra ítélt Turul-szobornál (XII., Böszörményi és Istenhegyi út sarok) 19 órakkor tiltakozó rendezvényt tartunk, melyen beszédet mond Csurka István, a MIÉP elnöke, felszólal Bana Tibor, a MIÉP Ifjúsági Tagozat elnöke. Versailles-ben pedig a trianoni kastélynál Miklós Árpád, a MIÉP elnökségi tagjának vezetésével emlékezünk az elfogadhatatlanra, Trianon gyalázatának 86.évfordulóján.

2006.06.01. 12:50

Németh Zsolt: "Szeptember 26? Mi volt akkor?" 2006-05-31. 20:41:45 A Fidesz külügyi üdvöskéje nem emlékszik. Vagy legalábbis úgy tesz. Kolozsvári tájékoztatóján az Istennek sem ugrott be neki, hogy Orbán elõzetes ígéretével szemben pártja az erdélyi magyar autonómia feltétele nélkül, a szoclibbel közösen szavazta meg Románia uniós csatlakozását. Szeptember 26? Mi volt akkor? – kérdezett vissza tegnap Németh Zsolt Fidesz-alelnök az idei Tusványos programját bemutató kolozsvári sajtótájékoztatóján, mikor feltettük neki a kérdést: lesz-e a civilek és értelmiségiek irányába meghirdetett nyitás értelmében lehetõség Orbán Viktortól a nagy nyilvánosság elõtt számon kérni a tavalyi szabadegyetemen tett ígéretét, mely köszönõviszonyban sincs pártja szeptember 26-i országgyûlési szereplésével. Mint emlékezetes, a Fidesz az MSZP-vel és az SZDSZ-el közösen a székely autonómia, vagy a verespataki ciánbomba hatástalanításának feltétele nélkül, egyáltalán bármilyen magyar érdekérvényesítés nélkül szavazta meg Románia uniós csatlakozását. A Mátyás és Bocskai szülõvárosába látogató fideszes politikusnak látszólag fogalma sem volt arról, mit lépett az általa képviselt párt a tavalyi év szeptemberének 26. napján, még úgy sem, hogy Orbán tavalyi tusnádi ígéretével kapcsolatban hallotta azt. Miután megfelelõ felvilágosításban részesült, a következõket mondotta: a Fidesz támogatja Románia Európai Uniós csatlakozását, mert úgy gondolják, az EU-n belül „jobban ki tud bontakozni”, mint rajta kívül. Korábbi cikkünk a négypárti nemzetárulásról: Orbán Gyurcsányt választotta a székelység helyett - Elvált a szar a víztõl Szilágyi Zsolt MPSZ választmányi elnökkel Németh, aki 2004 nyaráig az MSZP-ével azonos "érvekkel" uszított a kettõs állampolgárság ellen, amúgy egyetért annak a kérdésnek a felvetésével, hogy „komolyabb” feltételeket kellett volna Romániával szemben szabni, ezt a lehetõséget azonban kormány puskázta el, hárított Németh. Viszont egyáltalán nem arról van szó, hogy ez a vonat elment – folytatta –, ellenkezõleg, ez a vonat most érkezik! A kérdés csak az, hogy fel tud-e szállni rá az erdélyi magyarság, Románia polgárai, meg az önkormányzatok, a férfiak, a nõk, a zöldek és a legkülönbözõbb közösségek. Ne felejtsük el, hogy nagyon sok közösségnek vannak problémái az Unión belül, nekünk pedig meg kell találni az együttmûködés módozatait ezekkel a népekkel, kisebbségekkel, az EU-ban sok eszköz van a romániai magyarság jogai elõremozdítására, fejezte be nemzetpolitikai fejtegetését Németh Zsolt. A szervezési kérdésre válaszolva pedig elmondta: tavaly is tartott sajtótájékoztatót Orbán Viktor, idén is fog. Kép és szöveg: Kuruc.info Szembesítés: mit ígért Orbán az autonómiáról Tusnádon? 2005-09-27. 23:48:47 2004 nyarán Orbán még így szólt: "ha megtagadják az Erdélyben élő magyaroktól az autonómiát, akkor Románia nem kellő alappal kéri felvételét az Európai Unióba". 2005. szeptember 26-án már nem így gondolta, igent nyomott. Az igennel szavazók világosan megmutatták, hogy magasról tesznek a nemzeti érdekre. Hogy pontosan annyi felelősséget éreznek a határon túli magyarságért, mint kormánypárti társaik. És sokak számára a legfájóbb, hogy Orbán Viktor is köztük volt, akit a Fidesz sok botlása és következetlensége ellenére máig a párt lelkiismeretének véltek. Orbán Viktor, Tusnádfürdő, 2004. 07. 24: "Ami az autonómiát illeti, meggyőződésem szerint ez lesz a romániai demokrácia igazi fokmérője. Ha egy országban az ott élő közösség autonómiát akar, de ezt megtagadják tőle, ez az állam nem épített ki olyan minőségű demokráciát, amely az Európai Unióban egyébként a tagság előfeltétele. Szeretném nagyon egyértelműen megfogalmazni a véleményemet: ha megtagadják az Erdélyben élő magyaroktól az autonómiát, akkor Románia szerintem nem kellő alappal kéri felvételét az Európai Unióba, és ez a vélemény valószínűleg nem csak magyar vélemény, hanem minden olyan ország véleménye lesz, ahol egyébként természetesnek veszik az autonómiát. Ezért arra kérek mindenkit, hogy mélyen érezzük át annak a történelmi felelősségét, hogy az következő tizenöt-húsz évben valószínűleg nem jön vissza olyan kedvező nemzetközi csillagállás az autonómia ügyében, mint amilyen Románia európai uniós taggá válásának pillanata. Most lehet kellő súllyal, most lehet kellő nemzetközi megértéssel és szimpátiával porondra lépni az autonómia érdekében. Attól tartok, hogy néhány év múlva már nem lehet. Azt hiszem, hogy aki most nem az autonómiát állítja minden más kérdést meghaladóan az itteni politikai célkitűzések középpontjába, az valószínűleg történelmi hibát vét, és egy olyan esélyt mulaszt el, amely nem tér vissza. Nem tudjuk, hogy így van-e, de valószínű, hogy nem tévedünk nagyot". Meztelen a király! A tegnapi szavazás nyomán utolsó illúzióikat is elveszthették azok, akik a Fidesz-MPSZ-ben a következetes nemzeti érdekérvényesítés politikai zálogát látták. Sokan voltak, úgyis írhatnám voltunk, mert egy időben én is a fentiek táborát szaporítottam. 2002-ben a frontvonalak tisztának látszottak. Egyik oldalon a múlt bűnökkel terhes, és nemzetellenes erői, másik oldalon a jövő nemzeti és konzervatív értékekkel szegélyezett útja. Ami azonban a választási vereség után történt a legnagyobb ellenzéki párt körül, az mindent bizonyított, csak ezt nem. Az iraki invázióban való részvételünk elvtelen támogatása, majd az ezt követő háborúellenes színjáték sok jó érzésű ember gyomrát alaposan megforgatta. De akkor ezt még elüthették azzal, hogy itt alapvetően egy erkölcsi kérdésről van szó, amelyben a Fidesz ugyan opportunista volt, de, ha a nemzeti érdekre kerül a sor, akkor nem lesz alku! Ez először a Fidesz Uniós csatlakozással kapcsolatos kétarcú kommunikációja kérdőjelezte meg komolyan. De Orbán kiváló szónoki képességeivel hamar elaltatta a gyanakvást. Egyre gyakrabban érkeztek hírek a párt „középre nyitásától�?, amelyről azóta sem lehet tudni, hogy mit is takar pontosan. A munkás-és nőtagozat megalakulásán kívül ugyanis mindeddig nem láttunk mást, mint folyamatos távolodást a nemzeti, és keresztény értékrendtől. Nem baj - gondolták sokan- majd a kettős állampolgárság ügyében „bekeményít a Viktor�?. És gyűjtötték az aláírásokat, és Viktor is aláírt, és végül kiírták a népszavazást...és Viktorék nem keményítettek. Hatalmas óriásplakátok biztatták a választókat, hogy akadályozzák meg a kórházak - különben az előző kormány által megkezdett - magánosítását, de a kettős állampolgárságról alig esett szó. A kampány nagy részét az állami támogatás nélkül tengődő MVSZ, és egy néhány fős lelkes fiatal gárda vezényelte le, persze sok-sok ingyen dolgozó aktivista közreműködésével. A sok százmilliós költségvetési hozzájárulásból gazdálkodó ellenzéki pártok erre alig szántak erőforrást. Meg is lett az „eredménye�?. Ami ezután történt, még aljasabb volt: beindult a suttógó propaganda, mely a népszavazási kudarcot egy az egyben az „idegen ügynökök befolyása alatt álló�? Világszövetségre akarta kenni. Hogy ezt a propagandát honnan irányították, azt csak sejthetjük, de azt hiszem nem meglepő, ha sokan ugyanarra gondolunk... Szóval a Fidesz már nagyon régen nem az a párt volt, amelyet ideális jobboldali erőnek nevezhetnénk. De valahogy még mindig maradt valami a 2002-es nimbuszból. Sokan bíztak benne, hogy, ha a kettős állampolgárság ügyét már oly mostohán kezelték, akkor a vele oly sokszor (és persze teljesen alaptalanul) szembe állított székelyföldi autonómia ügyében nem hátrál meg az ellenzék. Orbán Viktor 2003-ban Tusnádfürdőn bizonyos magyar érdekek érvényesülése híján fölvetette a vétó lehetőségét, s hasonlóan nyilatkozott Szájer József európai parlamenti képviselő (Demokrata, 2004. augusztus 12.). Vagyishogy a Fidesz addig nem támogatja a román uniós csatlakozást, míg nem lesz székely önrendelkezés. Márpedig az Unióban egyetlen tagország vétója is elegendő egy új csatlakozó elutasításához. Most, hogy hétfőre kitűzték az Országgyűlésben az erről szóló szavazást, sokan joggal reméltük, hogy megtartja a szavát. Erdélyi magyar szervezetek, és közéleti személyiségek sora, az MVSZ, sőt még a radikális jobboldal elleni kirohanásairól híres Deák Ferenc Polgári Kör (köztük a „felelőtlen radikalizmussal" nehezen vádolható Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter) is kérte a Fideszt: ne szavazza meg Románia csatlakozását, hiszen egyelőre nyoma sincs a székely autonómiának. Mégsem így történt. A javaslatot a kormány feles döntésként terjesztette be, holott kétharmados lenne. A Fidesz hallgatott, s, ha nem ül a parlamentben Körömi Attila jobbikos képviselő, így is marad. Miután Körömi felhívta a T. Ház figyelmét a nyilvánvaló törvénysértésre, a döntést kétharmados többséggel kellett meghoznia az Országgyűlésnek. Nos, így is sikerült. Ismert: a fideszes képviselők fele-köztük Orbánnal- megszavazta a balkáni etnodiktatúra európai integrációját, a másik felük tartózkodott. állítólag szigorúan megtiltották a képviselőknek, hogy nemmel szavazzanak. Hiába feszített ki transzparenst, és szórt cédulákat a képviselők közé Novák Előd, a Jobbik aktivistája, kérve a képviselőket, hallgassanak a lelkiismeretükre. Győzött a frakciófegyelem, és- mondjuk ki – a megélhetési politikusok gyávasága. A karakán állásfoglalásaiért széles körben tisztelt Simicskó Istvántól is csak egy vállveregetésre tellett, s egy Nováknak lopva odasúgott mondatra: „Én is így gondolom." Ez az egy momentum többet mond el a magyar politikai élet valódi természetéről, mint sok oldalnyi elemzés. Egy mindeddig gerincesnek, és hazáját feltétel nélkül szolgáló embernek megismert képviselő megtörten odaballag a parlamenten kívüli kispárt aktivistájához, és szinte elnézést kérve szorongatja a vállát. Itt tartunk, ennyi mozgástere maradt mára egy becsületes politikusnak. Persze a becsület kevés, ha nem párosul bátorsággal. Ha Simicskó egyetért a Jobbikkal, miért nem lép ki a Fideszből, vagy legalább miért nem szavazott nemmel? Miért nem szólalt fel, miért hallgatott, és miért hallgat most, a világra szóló szégyent követően is? S a frakció fele, akik-nyilván, mert nem értettek egyet a pártutasítással- tartózkodtak, miért nem mertek úgy szavazni, ahogy szívük szerint tették volna? Az igennel szavazókról szólva pedig elég annyi: világosan megmutatták, hogy magasról tesznek a nemzeti érdekre. Hogy pontosan annyi felelősséget éreznek a határon túli magyarságért, mint kormánypárti társaik. És sokak számára a legfájóbb, hogy Orbán Viktor is köztük volt, akit a Fidesz sok botlása, és következetlensége ellenére, máig a párt lelkiismeretének véltek. Az eddig is egyre lengébben öltözködött király, most már teljesen meztelen: a jó Orbán, és a gonosz tanácsadók legendáját be lehet írni az Égig érő paszuly, a Fogtündér és a többi gyerekmese közé. A valóság könyörtelenül sivár: a nemzeti érdekek képviseletének nincs helye a magyar Országgyűlésben, és ezért elsősorban nem Gyurcsány, nem Kuncze (tőlük ugyanis úgy sem vártunk mást), és nem is a vasorrú bába felelős: hanem a magát nemzetinek nevező ellenzék vezetője: Orbán Viktor. BG Orbán Gyurcsányt választotta a székelység helyett - Elvált a szar a víztől 2005-09-26. 23:56:37 A parlament hétfõn elsöprõ többséggel Románia uniós integrációja mellett foglalt állást. A Fideszt Orbán elõzetes ígéretei ellenére sem hatotta meg az erdélyiek kérése. Jobbikos aktivisták egy hatalmas transzparenssel igyekeztek jobb belátásra bírni a honatyákat a Románia uniós csatlakozási szerzõdésével kapcsolatos hétfõi szavazáson. A T. Ház üléstermének karzatáról Székelyföld autonómiáját követelõ szórólapok szálltak alá. A Kuruc információi szerint Novák Elõdöt elvezették a Parlament épületébõl. Amint arról korábban beszámoltunk, számos határon túli civil szervezet, párt, személyiség, Székelyföld sorsáért aggódó magyarországi politikusok, valamint a Jobbik is arra szólította fel a magyarországi képviselõket, történelmi lehetõségükkel élve szabjanak feltételt Románia uniós csatlakozásának, ez pedig a székely autonómia legyen, amire a csatlakozás után Bukarestet rákényszeríteni már aligha lehet. Elvált a szar a víztõl* A Fidesz-frakcióból kiszivárgott értesülésünk szerint az ellenzéki képviselõk véresen szigorú parancsot kaptak, miszerint, kétségbeesett erdélyi segélykiáltások ide vagy oda, tilos nemmel szavazni a román szerzõdés ratifikálására, magyarán Gyurcsányékkal kell együttmûködni. A fideszesek engedelmeskedtek. A parlament hat ellenszavazat (TISZTELET, nevek alább) és egy tartózkodás mellett óriási többséggel, 257 igennel (közte Orbán Viktor és a Fidesz jelen lévõ képviselõi) Románia uniós integrációja mellett foglalt állást. Az ezerszer hangoztatott autonómia szólamok ellenére tehát, ahogy a Kuruc.info megjósolta, a Fidesz-MPP gondolkodás nélkül állt Brüsszel, Románia és Gyurcsány mellé, 10-20 évre agyon vágva a székely területi autonómia ügyét. Bukarest joggal ünnepelhet: mindegy, hogy posztkommunista vagy fideszes kormánya van Magyarországnak, a budapesti dumakormány dumaellenzékére éppúgy számíthat. Véget ért a színjáték, Orbán meztelen, pártja Isten és ember elõtt haza- és nemzetáruló. Ki is támogatja hát igazán Gyurcsányt? Aki sem a szoclibre, s ezek után a Fideszre sem óhajt voksolni, vagy ez az ellenzéknek nevezett felvizezett csapat, amelyik a Gyurcsány-kormánnyal kollaborál sorsdöntõ kérdéseben, szemen köpve magyarok millióit? Lengyelországban fel sem merül a kétpártrendszer és a jobboldalon belül erõszakolt egypártrendszer, pláne nem az ellenség kiszolgálása. Két ultradikális, egy markánsan jobbos és egy középjobbos párt kapta vasárnap a lengyel szavazatok több mint kétharmadát. A Parlament üléstermének karzatáról több száz „Autonómiát az erdélyi magyarságnak" feliratú röpcédula zúdult a képviselõkre a Románia EU-csatlakozásával kapcsolatos törvényjavaslat szavazásakor. A piros-fehér-zöld alapú szórólapok arra figyelmeztették a honatyákat, hogy az EU számos feltételt állított a csatlakozó országok, így Románia elé is. A Jobbik szerint a magyar parlamentnek is kell szabnia egyet: autonómiát az erdélyi magyarságnak. Körömi Attila, független országgyûlési képviselõ, a Jobbik pécsi elnökének ügyrendi felszólalása után léptek akcióba a párt aktivistái. Mint megírtuk, Románia EU-csatlakozásának jóváhagyását egyszerû többségi szavazással terjesztette elõ a magyarországi külügyminiszter. Miután Körömi felhívta a figyelmet ennek alkotmányellenességére, az Országgyûlés elnöke közölte a képviselõkkel, hogy a törvény elfogadásához kétharmados támogatás szükséges. A politikus a hétfõi ülésen nehezményezte, hogy a kormány ismét csak úgynevezett feles törvénnyel kívánja megszavaztatni, természetesen feltétel nélkül a romániai integrációt. A képviselõ kifogásoló, a jogtalan, alkotmányellenes lépést bíráló szavai után a karzatról tízméteres nemzeti színû szalagot hajítottak le, valamint egy „Ne legyetek hazaárulók" feliratú óriástranszparenssel próbálták jobb belátásra bírni a szavazó politikusokat. Simicskó István, aki a Fideszen belül mindig karakán magatartásával tûnt ki, legyen szó a határon túli magyarokról, vagy hazánk uniós csatlakozásáról, megveregette az egyik Jobbik-aktivista, Novák Elõd vállát, amint elment mellette. Mint a fiatalemberrel közölte: egyetért a szándékkal. Novák Elõdöt az akció után elvezették a Parlamentbõl. Ezzel együtt Simicskó sem szavazott nemmel. A Fidesz-frakcióból kiszivárgott értesülésünk szerint az ellenzéki képviselõk véresen szigorú parancsot kaptak, miszerint, kétségbeesett erdélyi segélykiáltások ide vagy oda, tilos nemmel szavazni. A képviselõk engedelmeskedtek, 50%-uk vagy igennel voksolt, vagy nem vett részt az aktusban, teljesítve Bukarest, Brüsszel és a kormány elvárásait. Egyetlen egy fideszes politikus nem akadt tehát, aki tettével is felvállalta volna az általuk szavakban ezerszer is támogatott autonómiát. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az erdélyi, valamint a délvidéki Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) álláspontjával azonosulva a Jobbik vasárnap felszólította a Fideszt, hogy az elõterjesztést ne szavazza meg addig, amíg Románia törvényben nem biztosítja az erdélyi magyarság kisebbségi jogait, különösen a Székelyföld autonómiáját. Az SZNT szerint az erdélyi magyarság, a székelység létérdeke, hogy Románia mielõbb csatlakozzon az Európai Unióhoz, a csatlakozást azonban csakis akkor lehet támogatni és elõsegíteni, ha elõzõleg Székelyföld, törvény által jóváhagyott statútuma révén, elnyeri autonómiáját. Az SZNT ezért arra kérte a Fidesz-frakciót, valamint az országgyûlés más színekben politizáló képviselõit is, hogy addig ne szavazza meg a Románia EU-csatlakozási szerzõdésének kihirdetésérõl szóló törvényjavaslatot, amíg Székelyföld autonóm közigazgatási régiót - a szülõföldjén többségben levõ magyar nemzeti közösség önazonossága védelmére szolgáló hatáskörökkel és intézményekkel együtt - törvény által létre nem hozzák. Az országgyûlési képviselõkhöz intézett nyílt levelében a Szász Jenõ, az MPSZ elnöke így fogalmazott: egy nemrég készült felmérés szerint a székelyföldiek döntõ többsége fontosabbnak, elõbbre valónak tartja a területi autonómia kivívását, mint az ország EU-csatlakozását. Ha szem elõtt tartják a romániai magyar közösség alapvetõ érdekeit, akkor csak azután ratifikálják a csatlakozási szerzõdést, miután Románia parlamentje elfogadta az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómia-statútumait - hangsúlyozta az MPSZ. Jeszenszky Géza korábban szintén kijelentette, feltételnek tekinti Székelyföld autonómiáját. Az Antall-kormány volt külügyminisztere, késõbb Magyarország washingtoni nagykövete is arra kérte az országgyûlési képviselõket, hogy addig ne szavazzák meg Románia EU-csatlakozási szerzõdésének kihirdetését, amíg a bukaresti hatalom törvényben nem garantálja az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiáját és Székelyföld területi autonómiáját. Jeszenszky Géza több társával együtt kereste meg az országgyûlési képviselõket. A parlament egyébként késõbb elfogadta a Bulgária és Románia európai uniós csatlakozásáról szóló szerzõdés kihirdetésére vonatkozó törvényjavaslatot. Mellette 257, ellene hat képviselõ voksolt, egy honatya pedig tartózkodott. A Fidesz 168 képviselõje közül 84 igennel szavazott 84-en nem voksoltak. Igent mondott többek mellett Orbán Viktor, Áder János, Németh Zsolt, Rogán Antal, Demeter Ervin. Ugyancsak igennel szavazott Dávid Ibolya és Herényi Károly MDF-es képviselõk. Nemmel szavazott Balogh László, Boros Imre, Ékes József, Körömi Attila, Lezsák Sándor, Medgyasszay László, illetve tartózkodott Horváth Balázs, valamennyien független képviselõk. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) szerint a Fidesz Orbán Viktor vezetésével elárulta az erdélyi magyarokat. A szövetség hangsúlyozza: nem az MSzP-SzDSz, hanem a Fidesz döntötte el a szavazást. Amennyiben ugyanis a Fidesz 168 képviselõje ugyanúgy nemmel szavazott volna, mint a 6 független politikus, akkor együtt 174 szavazatukkal megállíthatták volna a nemzetre rontást. Ez is mutatja, hogy mennyit érnek a tusnádfürdõi nagy szavak: SEMMIT! - fogalmaz nyilatkozatában az MVSZ. - mb - *Az "elvált a szar a víztõl" kijelentés Duray Miklóstól származik, 2004. december 5-e utánról

2006.05.31. 23:16

Egy nép történelme erkölcsi vagyon, amit minden hű fia gyarapítani törekszik. (Dr. Padányi Viktor)

[Friss hozzászólások] [468-449] [448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]