Változatlan helyszínen, Kamocsán a hétvégén ismét megrendezi a HVIM nagyszabású felvidéki rendezvénysorozatát, a Felvidéki Magyar Szigetet. A nagy sikerre számot tartó programokra, az igényes előadásokra és a hazafias érzelmeket is közvetítő rock koncertekre évről évre egyre több fiatal látogat el.
Felvidéken harmadszorra rendezi meg a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) a Felvidéki Magyar Szigetet, amely iránt - hasonlóan a verőcei anyarendezvényhez - egyre nagyobb az érdeklődés. A fiataloknak és idősebbeknek egyaránt tartalmas kikapcsolódást nyújtó programsorozatot idén május 26-27-én tartják Komáromtól 20 kilométerre, Kamocsán.
A kétnapos fesztiválon a koncertek mellett történelmi beszélgetés, néptánc, lovasbemutató is lesz. A rendezvény helyszínén sátort is lehet verni.
Pénteken a Rómeó Vérzik melegít az estére, majd az István, a királyból lesznek betétdalok Varga Miklós, Rudán Joe és Kalapács József előadásában, s a P. Mobil is "hont foglal", de kitombolja magát a Cool Head Clan is.
Fotók: magyarsziget.hu
Másnap színpadra lép a Kárpát-medence hazafias közönségének egyik nagy kedvence, a Kárpátia, s a koncerteket színesíti, gazdagítja még a Beatrice, a Blues Company, valamint amatőr bandák is szóhoz jutnak.
A kétnapos fesztiválról, a programokról bővebb információ a Magyar Sziget honlapján kapható.
A tavalyi nagy sikerű erdélyi rendezvény után idén a délvidéki Palicsfürdőn is nemzeti tábort szervez a Kárpát-medencei magyar fiatalokat tömörítő Egyesült Magyar Ifjúság (EMI).
Szabadkához közel, a festői palicsi tó melletti kempingbe július 7. és 9. között várják azokat a fiatalokat és idősebbeket, Délvidékről, Magyarországról és más elcsatolt területekről egyaránt, akik szívesen hallgatnák a magyar régmúltat megidéző és a XX. század délvidéki sorsfordulóit bemutató történelmi előadásokat, valamint a jelenkort elemző és a jövendő esélyeit latolgató közéleti vitákat, vennének részt a Kárpát-medencei borok kóstolóján, sajátítanák el a magyar rovásírást, s nem utolsósorban ismerkednének a Délvidék szépségeivel. A táborba látogatók választhatnak a sátrazás és a panziós szállások között.
A rendezvény fővédnöke: Dr. Becsey Zsolt, a Fidesz-MPSZ Európa Parlamenti képviselője. Jelen lesz és előadást tart többek között Wittner Mária 56-os hős és Matuska Márton, a 44-es szerb vérengzések kutatója. Részletes program a www.emitabor.hu honlapon.
2006.05.23. 18:30
Magyarok Világszövetségének felhívása
Élőlánc a sterilizálás ellen Június 19-én az Országház körül
A Magyarok Világszövetsége Fővárosi Szervezetének Elnöksége tiltakozik a Magyarság kiirtására irányuló újabb törekvés ellen.
A Magyar Alkotmánybíróság 2005. novemberében hozott, és 2006. július 1-től hatályba lépő - törvényt megsemmisítő - döntése értelmében, lehetővé válik a 18. életévüket betöltött nők és férfiak részére a művi meddővé tétel.
Ha magyar társadalom széles köreiben nem történik ez ellen kellő tiltakozás - ez esetben törvényes úton folyhat a magyar nemzet megsemmisítése. A Magyarok Világszövetsége küldöttgyűlése ezt a fasiszta jellegű törvényt a magyar nemzet ellen elkövetett halálos bűnnek tartja. Aki ezt támogatja az a magyarság ellensége!
A Magyarok Világszövetsége Fővárosi Szervezete üdvözli az MVSZ küldöttgyűlése által elfogadott határozatot. Egyben felszólítja a magyar kormányt és az országgyűlést, hogy haladéktalanul szüntessék meg ezt a nemzetellenes állapotot! Követeli, hogy olasz szabályozást alapul véve - a súlyosan indokolt egészségügyi eseteket kivéve - tiltsa meg a művi meddővé tételt.
A Magyarok Világszövetsége Fővárosi Szervezete egyúttal mindenkit felszólít, hogy tiltakozásként vegyen részt az Országház köré június 19-én szervezett "Élőlánc"- megmozdulásban.
2006. május 19. a Magyarok Világszövetsége Fővárosi Szervezetének Elnöksége
2006.05.23. 18:29
Megcsinálják...
De meg ám!
Megszorítás, alias reform: 65 év lesz a nyugdíjkorhatár?
Az európai uniós országok közül Magyarország az egyik, ahol a legkevesebb időt töltenek munkában az emberek, a nyugdíj előtt. A rendszer egyre inkább finanszírozhatatlan, ezért lehetséges, hogy emelkedik a nyugdíjkorhatár.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy fenntarthatatlan a magyar nyugdíjrendszer. Sokkal nagyobb a nyugdíjalap kiadása, mint amekkora a járulékokból származó bevétele. A költségvetésnek így egyre nagyobb összeget kell a hiány pótlására fordítani. A Central European Management Intelligence gazdaságelemző sokkoló megoldásokat javasol.
Az egyik változat szerint a nyugdíjkorhatárt 65 évre emelnék, amelyet a férfiaknál 2011-ig, a a nőknél 2015-ig kellene bevezetni.
Majdnem a duplájára emelné a kormány a munkavállalók egészségügyi járulékát – értesült a Népszabadság. Az eddig megismert szándékok - az áfa emelésétől az általános ingatlanadó bevezetéséig – összesen 900 milliárdot hoznának a büdzsének.
A jelenlegi 4 helyett 7 százalékos egészségügyi járulékot kell majd a munkavállalóknak fizetni jövőre – értesült a Népszabadság a kormány állítólagos terveiről. A lap információi szerint a kabinet az intézkedéssel párhuzamosan – négy neves közgazdász az Élet és Irodalomban megjelent javaslatát magáévá téve – kötelezően fizetendő egészségügyi alapdíjat vezetne be: legalább ötezer forintot kellene havonta befizetni mindenkinek. Abban az esetben, ha a hétszázalékos egészségbiztosítási járulék ezt a minimumot nem éri el, az összeget ki kellene egészíteni ötezer forintra. Vagyis: 140 ezer forintos bruttó havi kereset alatt mindenki esetében ötezer forint volna a járulék, afölött pedig 7 százalék.
Arról állítólag vita van, hogy az intézkedés csak a munkavállalói korban lévőket érintse vagy a nyugdíjasokat is. Jobban mondva az biztos, hogy ha az alapdíjat bevezetik, a csecsemőktől az aggastyánokig mindenkire kötelező lesz, ennek megfizetése jogosít az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. A kérdés inkább csak az, hogy ki helyett állja a számlát az állam. Az biztos, hogy a gyermekek és az iskolások után fogja, az már azonban már kérdéses, hogy a nyugdíjasok is maguk fizessék-e az alapdíjat (a közgazdászok e mellett állnak ki), vagy az állam állja ezt. A járulék 3 százalékpontos emelése önmagában 180 milliárd forintot hozna, az alapdíj bevezetése pedig legalább százmilliárdot. A nyugdíjasokra kiterjesztett változatban az összeg biztosan elérné a 200 milliárd forintot évente, de még meg is haladhatja azt. Az utóbbi intézkedés tervét megkérdőjelezi, hogy a szocialista frakció nem támogatja az alacsonyabb keresetűeknek relatíve nagyobb terhet jelentő elvonás bevezetését.
Adóemelési tervből mindenesetre van egy néhány: a Világgazdaság pár napja arról írt, hogy a vállalati nyereségadó burkolt növelésére készül a kormány.
2006.05.23. 18:28
Bálintnak se Bálint,Magyarnak sem Magyar 2006.05.19. 13:23
Meddig tart még az ámokfutása?
Pozícióharcként jellemezték a Hírszerző által megkérdezett szocialista politikusok a két párt közötti elmúlt napokbeli verbális pengeváltást, miután Kuncze Gábor megpendítette, hogy akár ki is maradhatnak a koalícióból, ha nem teljesülnek legfőbb követeléseik. Több forrásból megerősített információink szerint Magyar Bálint egyre erősebben lobbizik, hogy miniszter maradhasson, Kuncze kirohanása elsősorban az ő védelmét, és nem a kampányban beígért egészségügyi reform elfogadtatását szolgálta.
„Gyurcsány Ferenc és Kuncze Gábor akár naponta is beszélhetnek egymással, így nem hiszem, hogy igaz lenne, amit egyes liberális politikusok állítanak. Nem kizárható, hogy vannak ilyen munkacsoportok, de biztos nem ez a jellemző” – mondta a Hírszerzőnek a kormányfő egyik közvetlen munkatársa a korábbi liberális nyilatkozatokat kommentálva, amelyek szerint a munkacsoportokban az SZDSZ-szel egyeztető szocialisták jóval kevesebb reform-elkötelezettséget mutatnak, mint a kormányfő.
Megint Magyar?
Kuncze Gábor az SZDSZ Országos Tanácsa (OT) hétvégi ülése után arról beszélt, ha nincs esély programjuk minél nagyobb részének megvalósítására, az SZDSZ nem lép koalícióra, és a "magyar demokrácia van annyira érett, hogy adott esetben a kormány külső támogatással, kisebbségben kormányozzon". Ehhez liberális politikusok még azt tették hozzá, hogy benyomásaik szerint "az MSZP le akarja őket darálni", illetve hogy a koalíciós munkacsoportokban „megpróbálják felhígítani a reformokat”.
Újra megpróbálná. Magyar Bálint (Fotó: hajdu.szdsz.hu)
A szocialisták megütköztek a reform-elkötelezettségüket kétségbe vonó, kiszivárgott pártelnöki szavakon. Különösen azért, mert a tárgyalások elején rendkívül kompromísszumkésznek mutatkozott az SZDSZ.
Az SZDSZ-ben pedig azt tartják feltűnőnek, hogy Kuncze a „reformok” kategóriájába leghangsúlyosabban Magyar Bálint oktatási miniszteri tevékenységét sorolta az OT-ülésen; ennél jóval kevesebb szót vesztegetve a liberális tervek szerint Molnár Lajos miniszterségével elképzelt, az SZDSZ kampányának központi elemét képező egészségügyi reformra, de a gazdaság rendbetételére is, pedig a gazdasági terület gazdája, Kóka János szintén hangsúlyosabb szereplője volt a szabaddemokrata kampánynak Magyar Bálintnál.
A Medgyessy-kormány megalakításáról zajló négy évvel ezelőtti tárgyalásokhoz képest, amikor mind szocialista, mind liberális politikusok szerint az SZDSZ tárgyalási stratégiája Magyar miniszteri posztja körül forgott (holott az SZDSZ akkor is az egészségügyi, és nem az oktatási reformmal kampányolt), az oktatási miniszter helyzete most gyengébb; a kormányfő éppen a Gyurcsány-Orbán vitában tette egyértelművé, hogy szocialista vezetésű oktatási tárcát képzel el 2006 utánra. Ám mindkét pártban úgy értékelik, hogy Magyar az utóbbi napokban erőre kapott.
Támadási felület
Magyar Bálint renoméja a jelenlegi szabaddemokrata miniszterek közül az erősebbek között van, bár a mérce az IHM elmúlt négyéves tevékenysége miatt nem túl magas. Magyar koncepciózus tárcairányítását és az általa irányított terület iránti elkötelezettségét a koalíciós partnernél is elismerik, ám az oktatási reformot kísérő botrányok miatt elképzelhetetlennek tartják újbóli miniszterségét.
„A választási kampányban óriási szerencsénk volt, hogy a Fidesz belső küzdelmei miatt Orbán nem Pokornival és az oktatással, hanem Mikolával és az egészségüggyel keresett fogást rajtunk. Ezzel kihasználatlanul hagyott egy óriási lehetőséget, Mikolával pedig egy, a saját számára kifejezetten kártékony figurát vett maga mellé, de nem adhatunk még egyszer akkora támadási felületet neki, mint amekkorát az oktatásban lezajlott konfliktusok jelentettek” – fogalmazott a kampány hajrájában egy veterán szocialista kormánytag.
Magyar Bálint és Pokorni Zoltán (Fotó: politikatudomany.bkae.hu)
Egy másik MSZP-s forrásunk szerint Magyar személye már érzelmi kérdés a baloldalon: „Magyar Bálint megtestesíti mindazt, amit a szocialisták nem kedvelnek a liberálisokban. Azt a hajthatatlan kompromisszum-képtelenséget, ahogy az ügyeket kezeli és ahogy a két párt közötti nézeteltéréseket (nem)rendezi. Jó reformintézkedéseket is képes volt az agresszív fellépése miatt ellenszenvessé tenni a pedagógustársadalomban” – hangzik a verdikt.
"Magyar minisztersége károkat okozna az MSZP-ben, hisz Gyurcsány nyilvánosan jelentette be a cserét, és köztudott, hogy Hiller István aspirál a közoktatási csúcsminisztériumra. Utóbbi megfúrását jelentené, ha minden maradna a régiben" – tette hozzá.
Dőreség lenne
Gyurcsány Ferenc tegnap a blogjában – a „Tegnap rövidebbre vágattuk Totó szőrét” című bejegyzésben – kitért a koalíciós tárgyalások körüli nyilatkozatokra is.
A kormányfő szerint „Dőreség lenne azt hinni, hogy a viták aszerint dőlnek el, hogy a sajtóban ki mit irat meg magáról. Aki azt gondolja, hogy a sajtón keresztüli üzengetések bármit is használnak, azt hiszem, nem érti, hogy egy programnak a sikere végső soron azon múlik, hogy a végrehajtásban kulcsszerepet vállalók kölcsönös belátással és kompromisszummal magukénak érzik-e ezt a programot. Nem az a kérdés, hogy a végén mit írunk le, mert hát a papír majdnem mindent elbír.”
Egy szocialista kormánytag szerint „ez tipikus SZDSZ-es tárgyalási technika”, aminek elsősorban a pozíciószerzés a célja, bár „a szabaddemokraták időnként a munkacsoportokban is úgy tárgyalnak, hogy előbb rárúgják az emberre az ajtót, aztán bemutatkoznak, rögtön a legradikálisabb javaslatokkal állnak elő, és ezen kívül mindent a reformok elszabotálásának tartanak”.
Egy másik szocialista forrásunk úgy vélte, valójában személyekről van szó a háttérben: „Ha az SZDSZ képes elhitetni, hogy egy adott területen csak ők hajlandóak a bátor reformintézkedésekre, abból az is következik, hogy nekik kell a minisztert adniuk, ez elég egyszerű.”
2006.05.23. 18:28
Törvénytelenül működik a Tv 2,és az Rtl klub
Törvénytelenül...
A levél létezését megerősítette lapunknak Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség (LB) szóvivője.
Az Országos Rádió és Televízió Testületnél egyelőre nem tudtak reagálni a feljegyzésre. ORTT-s forrásból úgy tudjuk, hogy a levelet jövő csütörtöki ülésén tárgyalja a testület, addig nem valószínű, hogy a testület bármiféle álláspontot ki tudna alakítani. Ugyanakkor az LB sem járt jobban a testületnél: a legfőbb ügyész helyettese május 2-án felszólalást nyújtott be, de ennek elbírálásáról az ORTT azóta semmilyen formában nem nyilatkozott.
Az ügyészségi feljegyzés szerint az ORTT mulasztásos törvénysértést követett el azzal, hogy a megújító szerződéseket – melyeket ő maga kötött – nem mondta fel azonnali hatállyal. Az ügyészségi álláspont szerint ugyanis azonnal fel kell mondani a szerződést, ha azt jogsértő állapot miatt nem lehetett volna megkötni, és még mindig fennáll a jogsértés, ugyanis ezt írja elő a médiatörvény. (Médiajogászok kedvéért: a 112 paragrafus negyedik bekezdése.)
A jogsértő állapot a levél tanúsága szerint azonban nem abban áll, ami miatt a szerződésújításkor az ORTT néhány tagja, illetve a Fidesz politikusainak szemet szúrt. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának kezdeményezésére lefolytatott törvényességi vizsgálat egész máshol talált fogást. A feljegyzés szerint ugyanis a műsorszolgáltatási jogosultságot annak lejártakor, vagyis 2007-ben lehet csak meghosszabbítani. (Egy újabb adalék jogászoknak: 107. paragrafus, első bekezdés.) Egy szuszra azt is közli a levél, hogy nem lehet megújítani a jogosultságot, ha a jogosult a szerződést ismételten (vagy súlyosan, de ez most mindegy) megszegte. Az ORTT pedig tavaly és tavalyelőtt többször szankcionálta a tévécsatornákat, tehát az ismételt szerződésszegés egyértelműen megállapítható.
Fazekas László sajtófőnök az RTL Klub nevében nem kívánta kommentálni az eseményeket. A TV2 jogi tanácsadója, Benke Gábor lapunknak valamivel bővebben úgy nyilatkozott, hogy őket hivatalosan még senki nem kereste meg ebben az ügyben. És a csatornánál két állami szerv egymás közötti ügyének tekintik a levelet.
2006.05.23. 18:26
Eltűnt az Mszp-s ügy aktája 2006.05.20. 20:49
Telefonszámla
Bár már folyik a nyomozás, két rendőrkapitányság között elveszett az MSZP mobiltelefon-botrányának anyaga, valahol a tatabányai és a fővárosi XXII. kerületi rendőrség között utazik - írja a lap. A vizsgálat amiatt indult, mert a szocialista párt kampányrendezvényein osztogatott telefonkártyák több százezer forintos számláját a Pannon GSM egy tatabányai hölgynek számlázta. A nő nevére négy, számára ismeretlen számról eddig összesen 300 ezer forintot is meghaladó csekkek érkeztek.
A telefontársaságnál már lezárult egy belső vizsgálat, ami szerint a cégnél nem történt mulasztás. A számlákból kiderül, hogy az MSZP XXII. kerületi szervezete a vevő, a számlafizető pedig a tatabányai nő. A telefontársaság és az asszony is a rendőrséghez fordult. A tatabányai rendőrkapitányság illetékese szerint, mivel a telefonkártyákról a szerződéseket Budafok-Tétényben kötötték, így a fővárosi rendőrségnek kell vizsgálnia az ügyet. Át is küldték oda az anyagot, a XXII. kerületi kapitánysághoz azonban még nem érkezett feljelentés, így nem is nyomoznak.
2006.05.23. 18:25
I. Rába-parti Magyar Ünnep
Rába-parti Fórum Egyesület kulturális-hagyományőrző rendezvény 2006. június 16-18.
Idén 2. alkalommal kerül sor a Rába-parti Fórum Egyesület és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kulturális-hagyományőrző rendezvényére. Előzetes program:
Június 17. szombat hivatalos megnyitó: 10:00 · Sinkovits-Vitay András színművész · Toroczkai László, a HVIM elnöke koncertek: · Kormorán nagykoncert · Ismerős Arcok nagykoncert · belépő a koncertekre: 1920 Ft
Hétvégijegy mindhárom nap koncertjeire (elővételben vásárolható): 4000 Ft. 10-14 év között minden jegyárból 50% kedvezményt adunk, 10 év alatti gyerekeknek a belépés ingyenes. A kulturális programok mindenkinek ingyenesek!
A rendezvény bevételéből alapot hozunk létre a körmendi Trianon-emlékmű felállítására!
Fellépők: · Bese Botond népzenész · Compó Tatiana (Moldva) · délvidéki óvodások (Tóthfalu, Délvidék) · Dinnyés József zeneszerző, előadóművész · Dr. Somogyi László előadása az őrvidéki magyarságról · felvidéki irodalmi kör (Gúta, Felvidék) · Herczeg Flóra népdalénekes · Körmendi Kastélyszínház Társulat · székely kultúrcsoport (Erdély) · Virgonc néptánccsoport (Alsóőr, Őrvidék)
Programok: · Régió Egyesület hagyományőrzői · Hun Szövetség hagyományőrzői · Nimród Fiai Egyesület hagyományőrzői · Nimród Gyermekei Hagyományőrző Egyesület · felvidéki kopjások · lovasíjászok · Batthyány lovasbandérium (Körmend) · soproni hagyományőrzők (királyi honvédek és csendőrök) · csatlakozás a Földgyógyító Szilaj Dobünnephez · kézművesvásár · kézműves-bemutatók · fegyverkiállítás
Támogatók: · Forest Parragi és Társa Kft. (Lovászi) · Hatvannégy Vármegye Alapítvány · Körmend Város Önkormányzata · Vas Megyei Közgyűlés · Vas Vármegyei Fiatalok a Határon Túli Magyarokért Alapítvány
A rendezvény plakátja és reklámcsíkja letölthető ide kattinva.
A 2005-ös Rába-parti Magyar Ünnep képei a Képtárban láthatók.
Júniusban per Gyurcsány cége ellen 2006-05-05. 11:41:43
Június elsõ hetében tárgyalja a Somogy Megyei Bíróság azt a polgári pert, amelyet a Legfõbb Ügyészség kezdeményezett a Gyurcsány Ferenc kormányfõ tulajdonában lévõ Altus Rt. és a Humán Jövõ 2000 Kht. ellen – értesült lapunk.
Úgy tudjuk, a bíróságra tegnap megérkezett annak az idézésnek a tértivevénye, amelyben a Legfõbb Ügyészséget mint felperest értesítették a tárgyalás idõpontjáról. Varga Rita, a bíróság szóvivõje közölte: az alperes cégektõl még nem kaptak értesítést arról, hogy átvették a keresetlevelet, így a dokumentum tartalmáról továbbra sem adhat felvilágosítást.
Mint arról beszámoltunk: a Legfõbb Ügyészség április 3-án nyújtott be keresetet a kormányfõ cége által a fõvárosi, Szalay utcai ingatlanról kötött szerzõdés érvénytelenségének megállapítását kérve.
A felperes álláspontja szerint az Altus Rt. törvénysértés útján, az állam kárára gazdagodott egy százmillió forint értékû beruházással, mivel semmilyen ésszerû gazdasági indoka nem volt annak, hogy a több tíz milliós beruházás ellenszolgáltatás nélkül került Gyurcsány cégének birtokába. A vádhatóság színlelt, a jó erkölcsbe ütközõ ajándékozási szerzõdés jogcímén indított polgári eljárást. Abban az esetben, ha a bíróság megállapítja, hogy a megállapodás jogszabályba ütközik, akkor az semmis, és törvény szerint helyre kell állítani az eredeti állapotot.
(MN)
2006.05.23. 18:19
Egyesült Magyar Ifjúság közleménye
Ökumenikus imaest az erdélyi magyar egyetemért a Szent István Bazilikában, május 16-án
Ökumenikus imaest az erdélyi magyar egyetemért
A 2006-os esztendő a magyar történelmi egyházak által a nemzet lelki megújulásáért meghirdetett imaév égisze alatt zajlik.
Az imaévhez kapcsolódva, az erdélyi ifjúság imaestet hirdetett 2006. május 9-ére az önálló, erdélyi magyar egyetemért, melyet a román állam mindmáig nem hajlandó biztosítani. A védnökséget Tőkés László református, Tempfli József római katolikus, Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus és Szabó Árpád unitárius püspökök vállalták.
Az erdélyi akcióhoz csatlakozva, ugyanazon célért az Egyesült Magyar Ifjúság (EMI) egy héttel később, 2006. május 16-án (kedden), este 7 órától, Budapesten, a Szent István Bazilikában ökumenikus imaórát szervez, melyre hív és vár mindenkit, aki szívén viseli elszakított nemzettársaink sorsát.
A szervezők örömmel veszik további helyszínek bekapcsolódását is, a csatlakozó nyilatkozatokat az emi@freedom.hu címre várják.
"Ha lesz egymillió imádkozó magyar, nem félek a jövőtől." (Mindszenty József hercegprímás)
Budapest, 2006. május 8.
az Egyesült Magyar Ifjúság elnöksége
2006.05.23. 18:18
Montenegró független! 2006-05-21. 21:55:29
Végül nem 56,3, "csak" 55,4%-al gyõztek a függetlenségpártiak Montenegróban. A Kuruc.info, mely helyesen jósolta meg az eredményt, elsõként számol be magyarul. A választók közel 90%-a adta le voksát a 670 ezres köztársaságban (szerbül: Crna Gora). Korábbi vélemények szerint a magas részvétel nem kedvezett azoknak, akik el akartak szakadni Szerbiától, de nem így történt.
Mindez azt jelenti, hogy Szerbia elvesztette utolsó elõtti gyarmatát és tengeri kijáratát. Az utolsó megszállt terület a Délvidék.
Az 55 százalékos arány csupán azért érdekes, mert az Európai Unió azt az antidemokratikus, minden tagországában elképzelhetetlen feltételt szabta a függetlenségnek, hogy az csak minimum 55%-os igen szavazati hányad esetén érvényes.
A nem hivatalos végeredmény szerint 55,4% szavazott a függetlenségre Montenegróban.
A népszavazást 3400 külföldi és hazai megfigyelõ ellenõrizte, véleményük szerint nem történt csalás. Emellett több mint 850 külföldi újságíró akkreditáltatta magát, hogy tudósítson a referendumról.
Két nagyszerb helyi vezetõ, Predrag Bulatovics, és druszája, Predrag Popovics röviddel ezelõtt még gyõzelemrõl beszélt, miután 21 órakor bezártak a szavazóhelyiségek, vagyis szerinte nem lesz elszakadás. Tévedett.
Az elszakadást fõként a tagköztársaság északkeleti részén lakó szerbek (akik olyan "nagyságot" adtak a világnak, mint a tömeggyilkos Milosevics) ellenezték, a népesség döntõen etnikai alapon szavazott mindkét oldalon. Azazhogy mindhármon, miután jelentõs albán kisebbség is él Montenegróban. Utóbbiak zömmel szintén a függetlenség hívei, tekintve érthetõ szerbellenes érzelmeiket.
Montenegró a XIV.-XV. század folyamán független állam volt, a XVI. század folyamán azonban az ország nagy részét elfoglalta a török. A kicsiny állam a XVIII. század elején lett ismét független a helyi püspök vezetése alatt, aki dinasztiát is alapított. A Balkán-háborúk nyomán a XX. század elsõ éveiben a hercegség területe csaknem duplájára növekedett. Az elsõ világháborúban az antant hatalmak oldalán harcoltak, majd a békekötések után beolvasztották az újonnan barkácsolt mesterséges államba, Jugoszláviába.
Montenegró kiválásával szinte befejezõdött a nagy-jugoszláv mûállam szétesése. Üdvös volna Délvidék leválása is a balkáni koszba és korrupcióba süllyedõ Szerbiáról, rövid távon azonban valószínûsíthetõ a szerb õrjöngés, hiszen Belgrád megszokta, hogy kizsákmányolja a hozzá csatolt tisztább, fejlettebb és fejlettebb munkamorálú vidékeket. Ezt elégelték meg annak idején a szlovénok, horvátok és bosnyákok. Most már csak Délvidék õshonosainak, magyaroknak, horvátoknak és szerbeknek kellene összefogni, hogy adóbefizetéseik ne a szerb fõvárosba áramoljanak, a máshonnan küldött szerb betolakodókat pedig haza kell zavarni.
Kuruc.info-Beta-BBC-AFP nyomán
Délvidék is elszakadna Szerbiától?
Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke vasárnap késõ este gratulált Montenegrónak a függetlenség elnyerése alkalmából, Nenad Csanak vajdsági szerb vezetõ pedig áttételesen a Vajdaság elszakadását is kilátásba helyezte.
Mint mondotta, számított arra, hogy a függetlenségi opció gyõz, és gratulált azoknak, akik újra akarták éleszteni Montenegró önállóságát. Hangsúlyozta, hogy Montenegrónak mély hagyományai vannak és a köztársaság önállóan gyorsabban és jobban halad Európa felé. „Sajnos bennünket itt hagytak, hogy süljünk a saját zsírunkban” - tette hozzá Kasza József a Beta hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Értékelése szerint a montenegrói függetlenség kikiáltása után Szerbiában is felgyorsul a folyamat, amellyel Szerbia új alkotmányt kap, ami elõfeltétele az európai integráció felgyorsításának.
Nenad Csanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) elnöke tegnap este kijelentette, hogy a Montenegró függetlenségét szorgalmazók gyõzelme azt bizonyítja, hogy senki sem akar Szerbiával egy közösségben élni. „Szerbiának többé nincs kibúvója. Szemmel látható, hogy az ilyen Szerbiával senki sem akar egy közösségben élni és végsõ ideje, hogy a szerbiai emberek alaposan feltegyék a kérdést, miért van ez így” - nyilatkozta Csanak a Betának.
(Vajdaság Ma)
2006.05.23. 18:17
A magyargyűlölet ellen tüntettek Tordán 2006-05-21. 18:14:21
A szervezõk adatai szerint több mint hétszáz magyar tüntetett könyvvel és virággal vasárnap délben a Kolozs megyei Tordán a magyar iskoláért, valamint a városi tanácsban (is) tomboló magyargyûlölet ellen, ami lehetetlenné teszi az iskola beindítását abban az épületben, amelyet a református egyház már két éve visszakapott a román államtól.
A tordai magyar gyerekek három különbözõ iskolában végzik tanulmányaikat. Nem azért, mintha az egykori magyar városban (1891-ben 11,079 lakosból 2,297 volt oláh, 2002-ben 55,887-bõl 47,442 találtatott román nemzetiségûnek) három magyar nyelvû tanintézmény mûködne, hanem azért, mert három román iskolában „multikulturális alapon” szétszórva léteznek a megtûrt magyar osztályok. Az egyesítés lehetõsége elõször 2004-ben merült fel, mikor a református egyház visszakapta a kommunizmus ideje alatt államosított iskolájának épületeit.
Ekkor a Petõfi Társaság nyolcszáz aláírással nyújtotta be a kérést a helyi tanácshoz. A tanács román tagjai lelkesen tiltakoztak, s a hangadó Nagy Romániások, mint általában, megértésre találtak nemzettársaik körében, így a kérdést levették a napirendrõl. Különösen heves gyûlölettel támadták az iskola ügyéért szót emelõ Kiss László 35 éves unitárius lelkészt, akinek az ülés után szíve felmondta a szolgálatot, maga után hagyva hitvesét és két gyermeküket.
Ebben a helyzetben úgy határoztak a tordai református, unitárius és római katolikus egyházközségek, valamint a Petõfi Társaság, hogy az utcára hívják a helybéli magyarságot, mutassák meg: nem félnek a román elnyomóktól, és nem tágítanak a magyar iskola ügye mellõl. A rendezvényhez csatlakozott a népszerûségébõl lassan, de biztosan egyre többet veszítõ RMDSZ is, néhány magas rangú tisztségviselõt küldve díszelegni. Ott volt Kötõ József, a tanügyminisztérium RMDSZ-es államtitkára, László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök (aki azzal vívta ki a kolozsvári magyarok osztatlan elismerését, hogy önként, a megyei tanács beleegyezése nélkül koszorúzott december 1-én a Fõtéren román kollégáival), Eckstein-Kovács Péter szenátor, Máté András képviselõ, akárcsak Kónya-Hamar Sándor jelenlegi és Vekov Károly volt képviselõ, az õ jelenlétük azonban nem okozott meglepetést.
A tüntetést katolikus mise, illetve református és unitárius istentisztelet elõzte meg (mindegyik felekezet a saját templomában imádkozott). „Nem a félelemnek lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erõ, a szeretet és a józanság lelkét” – idézte a Timóteushoz írt második levél hetedik részét Szabó Árpád unitárius püspök igemagyarázata elején. Nemzetünk a történelem során szétszaggattatott, mégis egyben tartja egy belsõ szervezõ erõ, ez pedig nem más, mint a nemzeti öntudat. Életét irányító értékké kell ezt az erõt emelni ifjúságunk számára is, és ennek az iskola az egyik leghatékonyabb eszköze, hirdette a lelkész, rámutatva, hogy nemzeti öntudat nélkül meghasonlás, tudathasadás áll be az ifjúság fejében, mint ahogy már el is kezdõdött a folyamat. Nem magyar még attól valaki, hogy ezt a nyelvet beszéli, az a magyar, aki küzd, dolgozik, és áldozatot vállal nemzete küldetésében; a magyarság nem gazdasági, jogi, hatalmi kérdés, hanem erkölcsi ügy, érték-fogalom. Ezt kell megtanítanunk gyermekeinknek, mégpedig azon a nyelven, amelyrõl a költõ azt mondta, úgy beszéljük, mintha imádkoznánk, jelentette ki a szószéken az unitárius püspök.
Az unitárius templom elõtt gyülekezõ közösséget Dimény József unitárius lelkész köszöntötte, leszögezve: a megmozdulás célja az önálló magyar iskola igénylése, a nemzeti gyûlölködés, szélsõséges politizálás elutasítása, a templom elõl történõ indulás pedig Kiss László néhai lelkészre, a magyargyûlölet áldozatára való megemlékezést szolgálja.
A lelkész emlékeztetett, hogy 438 éve (az 1568. évi országgyûlésen) a világon elõször Tordán mondták ki a lelkiismereti- és a vallásszabadsághoz való jogot. Az aranyosvidéki kórusok elõadása után a félezresre duzzadt tömeg a fõtéren keresztül a polgármesteri hivatal elé vonult.
Ott elsõként Nagy Albert református esperes, a Tordai Petõfi Társaság elnöke tartott beszédet. A kommunizmus elvette épületeinket, elsorvasztotta oktatásunkat, mi pedig a változás után cselekvés helyett hagytuk, hogy elhitessék velünk: jó ez így, ne legyenek nagy igényeink, sorolta. Félénken meghúzzuk magunkat egyik-másik iskolában, ahol gyermekeink ki vannak szolgáltatva társaik csúfolódásának, a háttérbe szorulásnak, az osztályok megszüntetésének vagy a szellemi elnyomásnak. Rengeteg megaláztatást és megfélemlítést kell elszenvedniük társaik részérõl, sokan inkább nem beszélnek Petõfi nyelvén, csak hogy ne bántsák õket, jövõjük bizonytalanság, tanulmányi eredményeik pedig nagyon gyengék, ecsetelte az esperes. „Ha mi megelégszünk a fennálló állapotokkal, megérdemeljük sorsunkat!” – tette hozzá.
Szedilek Lenke, a megmozdulás egyik támogatója az 1918-as Gyulafehérvári Nemzetgyûlés, Románia alkotmánya, a tanügyi törvény és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának vonatkozó passzusait olvasta fel, melyek az anyanyelven való tanuláshoz és az anyanyelvû tanintézményhez való jogot írják elõ. „Ezeket a feltételeket mi a nyolcszáz aláírással és a jelenlétünkkel igazoljuk. A tanulók létszáma is elegendõ. Összeállítottuk a kért ügycsomókat. 2006. május 16-án véglegesen megnyertük a pert a Tordai Városi Tanács ellen, így biztosított az iskola épülete is. Minden megvan a Tordai Városi Tanács elvi beleegyezésén kívül” – összegezte a helyzetet.
A tiltakozó nagygyûlés nyilatkozatot fogadott el, melyben a résztvevõk visszautasítanak mindenféle kirekesztõ magatartást, mely õket, mint magyar közösséget jogaik gyakorlásában korlátozza, tiltakoznak a hangnem ellen, mely Kiss László lelkészt a halálba kergette, leszögezik, hogy nem fogadják el a halogató magatartást, amellyel az ügyet kezelik, és nem riadnak vissza a sorozatos megfélemlítésektõl; jogos kérésükrõl nem mondanak le, követelik a Tanács jóváhagyását.
A tüntetésen részt vett a település polgármestere is, aki átvette, majd elsõ meglepetésében az orra elé dugott golyóstollal alá is írta a nyilatkozatot, a sajtónak pedig elmondta, személyesen fogja a tanácsban képviselni az ügyet (eddig is ezt nyilatkozta minden alkalommal, a gyakorlatban viszont jelentõsen hozzájárult a folytonos halogatáshoz). Továbbá elmagyarázta, milyen olajozottan mûködik a demokrácia az általa vezetett városban, hiszen, mint a mellékelt ábra is mutatja, lehet tüntetni. A demokrácia ugyanakkor azt is jelenti, folytatta, hogy a tanácsnak kell szavazni a kérdésrõl, õ nem járhat el önhatalmúlag. „Remélem, az elkövetkezõkben is olyan jól megértjük majd egymást a magyarokkal, mint eddig” – fejezte be rövid, csak a sajtónak címzett szavait.
A megmozdulás utolsó helyszíne az elvileg visszakapott, mégis a Teodor Murasanu nevet viselõ iskola udvara volt, itt már hétszáznál több magyar volt jelen.
Rövid kulturális mûsor kíséretében a szülõk képviseletében Istvánffy Attila szólalt fel. Elmondta, gyermekeik gyakran súlyos kérdésekkel térnek haza az iskolából, ahol gyakran megalázzák és megfélemlítik õket a szünetekben, mert magyarul beszélgetnek egymással, ezek az élmények pedig kitörölhetetlen nyomot hagynak bennük.
„Ám mi nem csupán ezért kérjük a magyar iskolát Tordán! Kérjük, mert jogunk van hozzá, jár nekünk! Itt nem magunkat, nem állásainkat vagy más érdekeinket kell elõtérbe helyezni, hanem kizárólag a gyermekeket!” – buzdított a felszólaló édesapa.
A megmozdulás végén a szervezõk az idegenek által megszállt iskolájuk lépcsõjére helyezték virágaikat, és eldöntötték, hogy a tordai magyarok ezentúl minden vasárnap odavonulnak imádkozni, az õ XV. századi református templomuk és az õ, eddigi és majdani iskolájuk elé, egészen addig, amíg birtokba is vehetik azt, ami az övék.
Kép és szöveg: Kuruc.info
2006.05.23. 18:16
Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom közleménye
Felvidéki Magyar Sziget harmadszor
2006. május 22. 08:23HunHír.Hu
Változatlan helyszínen, Kamocsán a hétvégén ismét megrendezi a HVIM nagyszabású felvidéki rendezvénysorozatát, a Felvidéki Magyar Szigetet. A nagy sikerre számot tartó programokra, az igényes előadásokra és a hazafias érzelmeket is közvetítő rock koncertekre évről évre egyre több fiatal látogat el.
Felvidéken harmadszorra rendezi meg a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) a Felvidéki Magyar Szigetet, amely iránt - hasonlóan a verőcei anyarendezvényhez - egyre nagyobb az érdeklődés. A fiataloknak és idősebbeknek egyaránt tartalmas kikapcsolódást nyújtó programsorozatot idén május 26-27-én tartják Komáromtól 20 kilométerre, Kamocsán.
A kétnapos fesztiválon a koncertek mellett történelmi beszélgetés, néptánc, lovasbemutató is lesz. A rendezvény helyszínén sátort is lehet verni.
Pénteken a Rómeó Vérzik melegít az estére, majd az István, a királyból lesznek betétdalok Varga Miklós, Rudán Joe és Kalapács József előadásában, s a P. Mobil is "hont foglal", de kitombolja magát a Cool Head Clan is.
Fotók: magyarsziget.hu
Másnap színpadra lép a Kárpát-medence hazafias közönségének egyik nagy kedvence, a Kárpátia, s a koncerteket színesíti, gazdagítja még a Beatrice, a Blues Company, valamint amatőr bandák is szóhoz jutnak.
A kétnapos fesztiválról, a programokról bővebb információ a Magyar Sziget honlapján kapható.
A tavalyi nagy sikerű erdélyi rendezvény után idén a délvidéki Palicsfürdőn is nemzeti tábort szervez a Kárpát-medencei magyar fiatalokat tömörítő Egyesült Magyar Ifjúság (EMI).
Szabadkához közel, a festői palicsi tó melletti kempingbe július 7. és 9. között várják azokat a fiatalokat és idősebbeket, Délvidékről, Magyarországról és más elcsatolt területekről egyaránt, akik szívesen hallgatnák a magyar régmúltat megidéző és a XX. század délvidéki sorsfordulóit bemutató történelmi előadásokat, valamint a jelenkort elemző és a jövendő esélyeit latolgató közéleti vitákat, vennének részt a Kárpát-medencei borok kóstolóján, sajátítanák el a magyar rovásírást, s nem utolsósorban ismerkednének a Délvidék szépségeivel. A táborba látogatók választhatnak a sátrazás és a panziós szállások között.
A rendezvény fővédnöke: Dr. Becsey Zsolt, a Fidesz-MPSZ Európa Parlamenti képviselője. Jelen lesz és előadást tart többek között Wittner Mária 56-os hős és Matuska Márton, a 44-es szerb vérengzések kutatója. Részletes program a www.emitabor.hu honlapon.
2006.05.23. 18:11
Magyarok Világszövetségének felhívása
Élőlánc a sterilizálás ellen Június 19-én az Országház körül
A Magyarok Világszövetsége Fővárosi Szervezetének Elnöksége tiltakozik a Magyarság kiirtására irányuló újabb törekvés ellen.
A Magyar Alkotmánybíróság 2005. novemberében hozott, és 2006. július 1-től hatályba lépő - törvényt megsemmisítő - döntése értelmében, lehetővé válik a 18. életévüket betöltött nők és férfiak részére a művi meddővé tétel.
Ha magyar társadalom széles köreiben nem történik ez ellen kellő tiltakozás - ez esetben törvényes úton folyhat a magyar nemzet megsemmisítése. A Magyarok Világszövetsége küldöttgyűlése ezt a fasiszta jellegű törvényt a magyar nemzet ellen elkövetett halálos bűnnek tartja. Aki ezt támogatja az a magyarság ellensége!
A Magyarok Világszövetsége Fővárosi Szervezete üdvözli az MVSZ küldöttgyűlése által elfogadott határozatot. Egyben felszólítja a magyar kormányt és az országgyűlést, hogy haladéktalanul szüntessék meg ezt a nemzetellenes állapotot! Követeli, hogy olasz szabályozást alapul véve - a súlyosan indokolt egészségügyi eseteket kivéve - tiltsa meg a művi meddővé tételt.
A Magyarok Világszövetsége Fővárosi Szervezete egyúttal mindenkit felszólít, hogy tiltakozásként vegyen részt az Országház köré június 19-én szervezett "Élőlánc"- megmozdulásban.
2006. május 19. a Magyarok Világszövetsége Fővárosi Szervezetének Elnöksége
2006.05.23. 18:08
Téged kéne elégetni, te kis 3,5 éves pöcs, hogy több ilyen szennyes gennyhulladék ne szülessen meg többet!
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
Változatlan helyszínen, Kamocsán a hétvégén ismét megrendezi a HVIM nagyszabású felvidéki rendezvénysorozatát, a Felvidéki Magyar Szigetet. A nagy sikerre számot tartó programokra, az igényes előadásokra és a hazafias érzelmeket is közvetítő rock koncertekre évről évre egyre több fiatal látogat el.
A tavalyi nagy sikerű erdélyi rendezvény után idén a délvidéki Palicsfürdőn is nemzeti tábort szervez a Kárpát-medencei magyar fiatalokat tömörítő Egyesült Magyar Ifjúság (EMI).
De meg ám!
Meddig tart még az ámokfutása?
Telefonszámla
Rába-parti Fórum Egyesület kulturális-hagyományőrző rendezvény 2006. június 16-18. 
Június elsõ hetében tárgyalja a Somogy Megyei Bíróság azt a polgári pert, amelyet a Legfõbb Ügyészség kezdeményezett a Gyurcsány Ferenc kormányfõ tulajdonában lévõ Altus Rt. és a Humán Jövõ 2000 Kht. ellen – értesült lapunk.
Végül nem 56,3, "csak" 55,4%-al gyõztek a függetlenségpártiak Montenegróban. A Kuruc.info, 
Montenegró kiválásával szinte befejezõdött a nagy-jugoszláv mûállam szétesése. Üdvös volna Délvidék leválása is a balkáni koszba és korrupcióba süllyedõ Szerbiáról, rövid távon azonban valószínûsíthetõ a szerb õrjöngés, hiszen Belgrád megszokta, hogy kizsákmányolja a hozzá csatolt tisztább, fejlettebb és fejlettebb munkamorálú vidékeket. Ezt elégelték meg annak idején a szlovénok, horvátok és bosnyákok. Most már csak Délvidék õshonosainak, magyaroknak, horvátoknak és szerbeknek kellene összefogni, hogy adóbefizetéseik ne a szerb fõvárosba áramoljanak, a máshonnan küldött szerb betolakodókat pedig haza kell zavarni.
Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke vasárnap késõ este gratulált Montenegrónak a függetlenség elnyerése alkalmából, Nenad Csanak vajdsági szerb vezetõ pedig áttételesen a Vajdaság elszakadását is kilátásba helyezte.
A szervezõk adatai szerint több mint hétszáz magyar tüntetett könyvvel és virággal vasárnap délben a Kolozs megyei Tordán a magyar iskoláért, valamint a városi tanácsban (is) tomboló magyargyûlölet ellen, ami lehetetlenné teszi az iskola beindítását abban az épületben, amelyet a református egyház már két éve visszakapott a román államtól.
Ekkor a Petõfi Társaság nyolcszáz aláírással nyújtotta be a kérést a helyi tanácshoz. A tanács román tagjai lelkesen tiltakoztak, s a hangadó Nagy Romániások, mint általában, megértésre találtak nemzettársaik körében, így a kérdést levették a napirendrõl. Különösen heves gyûlölettel támadták az iskola ügyéért szót emelõ Kiss László 35 éves unitárius lelkészt, akinek az ülés után szíve felmondta a szolgálatot, maga után hagyva hitvesét és két gyermeküket.
A tüntetést katolikus mise, illetve református és unitárius istentisztelet elõzte meg (mindegyik felekezet a saját templomában imádkozott). 
A tüntetésen részt vett a település polgármestere is, aki átvette, majd elsõ meglepetésében az orra elé dugott golyóstollal alá is írta a nyilatkozatot, a sajtónak pedig elmondta, személyesen fogja a tanácsban képviselni az ügyet (eddig is ezt nyilatkozta minden alkalommal, a gyakorlatban viszont jelentõsen hozzájárult a folytonos halogatáshoz). 
